| dbo:abstract
|
- Az ó-norvég irodalom szorosan összefügg az ó-izlandival. I. Harald norvég király udvarában (9. század) a skald költészet virágzott; az öreg Bragi (850 körül) és a hvini Thjodholz (900 táján), akiktől daltöredékek is maradtak fönn, norvég skaldok voltak. A vikingek hőskora volt a költészet forrása, de az előkelő családokkal ez is Izlandba költözött s a 16. század közepe felé már Norvégiában nyoma is alig volt. A próza-irodalom kezdetén ugyanoly munkássággal találkozunk Norvégiában is, mint Svédországban és Dániában; a törvények és jogok gyűjteményein kívül vallásos tartalmú iratok fordításai teszik az első nyelvemlékeket. A hazai történetet először latinul (Theodoricus Monachus, 1175 táján), s csak később, valószínűleg izlandi befolyásra írták hazai nyelven (Olafsaga). Sverrir király (megh. 1202.) korában, ki állítólag maga is írt egy enciklopédikus munkát (Speculum regale), és az öreg Hakon alatt (megh. 1263.), kinek rendeletére a déli romantikus irodalom több emlékét lefordították, a prózairodalom nagyobb lendületet vett; ekkor keletkezett a Thidrekssaga is (l. o.), de azután a dán nyelv elhatalmasodván, a norvég nyelvű irodalom lehanyatlott. Dán nyelven írt mindenki, még Ludvig Holberg is, aki norvég létére a leghíresebb dán költő lett. (hu)
- Az ó-norvég irodalom szorosan összefügg az ó-izlandival. I. Harald norvég király udvarában (9. század) a skald költészet virágzott; az öreg Bragi (850 körül) és a hvini Thjodholz (900 táján), akiktől daltöredékek is maradtak fönn, norvég skaldok voltak. A vikingek hőskora volt a költészet forrása, de az előkelő családokkal ez is Izlandba költözött s a 16. század közepe felé már Norvégiában nyoma is alig volt. A próza-irodalom kezdetén ugyanoly munkássággal találkozunk Norvégiában is, mint Svédországban és Dániában; a törvények és jogok gyűjteményein kívül vallásos tartalmú iratok fordításai teszik az első nyelvemlékeket. A hazai történetet először latinul (Theodoricus Monachus, 1175 táján), s csak később, valószínűleg izlandi befolyásra írták hazai nyelven (Olafsaga). Sverrir király (megh. 1202.) korában, ki állítólag maga is írt egy enciklopédikus munkát (Speculum regale), és az öreg Hakon alatt (megh. 1263.), kinek rendeletére a déli romantikus irodalom több emlékét lefordították, a prózairodalom nagyobb lendületet vett; ekkor keletkezett a Thidrekssaga is (l. o.), de azután a dán nyelv elhatalmasodván, a norvég nyelvű irodalom lehanyatlott. Dán nyelven írt mindenki, még Ludvig Holberg is, aki norvég létére a leghíresebb dán költő lett. (hu)
|
