| dbo:abstract
|
- A norvég a germán nyelvek északi ágához, a skandináv nyelvek nyugati ágához tartozik, zömében Norvégiában beszélik. A skandináv területeken élő északi emberek nyelvéből, az óészakiból fejlődött ki. A viking kalandozások idején a mai Norvégia területén élő vikingek északnyugati irányba hajóztak, ők voltak azok, akik létrehozták az első településeket Izlandon, és ők népesítették be Feröert is. Ez utóbbi két terület nyelve a norvéggal együtt a skandináv nyelvek nyugati ágát alkotja. A norvég nyelv a 14–16. században kezdett átformálódni, ebben az időszakban alakult az óészaki középnorvéggá. A skandináv országok közös történelme miatt azonban a kialakult norvég nyelv nagyban hasonlít a svédre és a dánra. Ma a norvég nyelvnek két hivatalos írott formája létezik, melyek számos esetben erősen különböznek, ezek a bokmål és a nynorsk. A nynorsk (újnorvég) nyelvet az ország lakosságának nagyjából 10%-a (400 000 fő) használja írott nyelvként, legnagyobb rész Nyugat-Norvégiában, azonban a hasonlóságok és a közös eredet miatt a többi norvég is megérti őket, noha nem könnyen. Mint neve is mutatja, a bokmål a könyvnyelv, ez az általános használatú, és a nyomtatott irományok nagy része is ezen jelenik meg. A beszélt nyelv városról-városra változik, azonban Oslo környékén a bokmålhoz erősen hasonló dialektusban beszélnek. (hu)
- A norvég a germán nyelvek északi ágához, a skandináv nyelvek nyugati ágához tartozik, zömében Norvégiában beszélik. A skandináv területeken élő északi emberek nyelvéből, az óészakiból fejlődött ki. A viking kalandozások idején a mai Norvégia területén élő vikingek északnyugati irányba hajóztak, ők voltak azok, akik létrehozták az első településeket Izlandon, és ők népesítették be Feröert is. Ez utóbbi két terület nyelve a norvéggal együtt a skandináv nyelvek nyugati ágát alkotja. A norvég nyelv a 14–16. században kezdett átformálódni, ebben az időszakban alakult az óészaki középnorvéggá. A skandináv országok közös történelme miatt azonban a kialakult norvég nyelv nagyban hasonlít a svédre és a dánra. Ma a norvég nyelvnek két hivatalos írott formája létezik, melyek számos esetben erősen különböznek, ezek a bokmål és a nynorsk. A nynorsk (újnorvég) nyelvet az ország lakosságának nagyjából 10%-a (400 000 fő) használja írott nyelvként, legnagyobb rész Nyugat-Norvégiában, azonban a hasonlóságok és a közös eredet miatt a többi norvég is megérti őket, noha nem könnyen. Mint neve is mutatja, a bokmål a könyvnyelv, ez az általános használatú, és a nyomtatott irományok nagy része is ezen jelenik meg. A beszélt nyelv városról-városra változik, azonban Oslo környékén a bokmålhoz erősen hasonló dialektusban beszélnek. (hu)
|
