| dbo:abstract
|
- Norvégia észak-európai ország a Skandináv-félsziget nyugati és északi részében, északkeletre az Északi-tengertől, északra a Skagerrak szorostól, nyugatra az Atlanti-óceántól (a Norvég-tengertől) és délnyugatra a Barents-tengertől. Keleten hosszú szárazföldi határa van Svédországgal, jóval rövidebb Finnországgal északkeleten, illetve egészen északkeleten egy rövid határa Oroszországgal is. Alakja nagyon elnyúló. Partja egyike a világ leghosszabb és legtagoltabb partvonalainak. A zegzugos partvonal közelében mintegy ötvenezer sziget pettyezi a tengert. A norvég szárazföld 13 északi szélességi fokon nyúlik át, az 58°-tól a 71° túl (Svalbard pedig a 81°-tól is északabbra esik). Merőleges irányban a norvég földek a keleti hosszúság 5°-tól a 31°-ig terjednek. (De Jan Mayen a nyugati hosszúság 9°-án, a keleti szélesség 33°-án helyezkedik el.) A világ egyik legészakibb országa. Európa leghegyvidékibb országa, amelyben óriási területeket ural a Skandináv-hegység. Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 460 méter és területének 32 százaléka a felett fekszik. Az országon átnyúló hegység geológiailag folytonos Skócia és Írország hegyeivel, sőt az észak-amerikai Appalache-hegységgel is. A geológusok szerint mindezek a hegységek egybefüggtek az ősi Pangaea szuperkontinens széttöredezése előtt. A Würm-glaciális, illetve sok korábbi jégkorszak idején a mai Norvégia teljes területét vastag jégtakaró fedte. A jég mozgása mély völgyeket vájt ki. Amikor a jég felolvadt, ezek megteltek tengervízzel és kialakultak Norvégia híres fjordjai. A jégtakaróból való „kibontakozás” ma is tart, az ország évente több milliméternyit „nő” ki a tengerből, különösen a keleti partvidék, illetve a hosszú fjordok belső részei, ahol a jégtakaró a legvastagabb volt. Ez egy nagyon lassú folyamat és az legutóbbi eljegesedést követően a tenger nagy területeket fedett még évezredekig azok közül, amelyek ma szárazon fekszenek. Oslóban (Aker) a tenger korábban olyan területeket fedett, amelyek ma 221 méterrel van a tengerszint felett, Stavangerben ez a különbség 25 méter, Stadnál 5 méter, Trondheimnel 180 méter, Tromsønél 50, Kirkenesnél 75 méter. A régi tengerfenék ma a legjobb norvég mezőgazdasági területek közé tartozik. A magashegyi területeken a gleccserek őrzik a jégtakaró emlékét, bár később alakultak ki. A és Kr. e. 3000 közti időszakban (a idején) a régió klímája 1-3 °C-kal magasabb volt a jelenleginél és a korábbi gleccserek ekkor csaknem teljesen felolvadtak. A jég felszínalakító munkájának eredményeképp a norvég Sogne-fjord a világ második legmélyebb fjordja, a Hornindalsvatnet pedig Európa legmélyebb tava. (hu)
- Norvégia észak-európai ország a Skandináv-félsziget nyugati és északi részében, északkeletre az Északi-tengertől, északra a Skagerrak szorostól, nyugatra az Atlanti-óceántól (a Norvég-tengertől) és délnyugatra a Barents-tengertől. Keleten hosszú szárazföldi határa van Svédországgal, jóval rövidebb Finnországgal északkeleten, illetve egészen északkeleten egy rövid határa Oroszországgal is. Alakja nagyon elnyúló. Partja egyike a világ leghosszabb és legtagoltabb partvonalainak. A zegzugos partvonal közelében mintegy ötvenezer sziget pettyezi a tengert. A norvég szárazföld 13 északi szélességi fokon nyúlik át, az 58°-tól a 71° túl (Svalbard pedig a 81°-tól is északabbra esik). Merőleges irányban a norvég földek a keleti hosszúság 5°-tól a 31°-ig terjednek. (De Jan Mayen a nyugati hosszúság 9°-án, a keleti szélesség 33°-án helyezkedik el.) A világ egyik legészakibb országa. Európa leghegyvidékibb országa, amelyben óriási területeket ural a Skandináv-hegység. Az ország átlagos tengerszint feletti magassága 460 méter és területének 32 százaléka a felett fekszik. Az országon átnyúló hegység geológiailag folytonos Skócia és Írország hegyeivel, sőt az észak-amerikai Appalache-hegységgel is. A geológusok szerint mindezek a hegységek egybefüggtek az ősi Pangaea szuperkontinens széttöredezése előtt. A Würm-glaciális, illetve sok korábbi jégkorszak idején a mai Norvégia teljes területét vastag jégtakaró fedte. A jég mozgása mély völgyeket vájt ki. Amikor a jég felolvadt, ezek megteltek tengervízzel és kialakultak Norvégia híres fjordjai. A jégtakaróból való „kibontakozás” ma is tart, az ország évente több milliméternyit „nő” ki a tengerből, különösen a keleti partvidék, illetve a hosszú fjordok belső részei, ahol a jégtakaró a legvastagabb volt. Ez egy nagyon lassú folyamat és az legutóbbi eljegesedést követően a tenger nagy területeket fedett még évezredekig azok közül, amelyek ma szárazon fekszenek. Oslóban (Aker) a tenger korábban olyan területeket fedett, amelyek ma 221 méterrel van a tengerszint felett, Stavangerben ez a különbség 25 méter, Stadnál 5 méter, Trondheimnel 180 méter, Tromsønél 50, Kirkenesnél 75 méter. A régi tengerfenék ma a legjobb norvég mezőgazdasági területek közé tartozik. A magashegyi területeken a gleccserek őrzik a jégtakaró emlékét, bár később alakultak ki. A és Kr. e. 3000 közti időszakban (a idején) a régió klímája 1-3 °C-kal magasabb volt a jelenleginél és a korábbi gleccserek ekkor csaknem teljesen felolvadtak. A jég felszínalakító munkájának eredményeképp a norvég Sogne-fjord a világ második legmélyebb fjordja, a Hornindalsvatnet pedig Európa legmélyebb tava. (hu)
|
