| dbo:abstract
|
- Nosszisz (Νοσσίς) ókori görög epigrammaköltő volt i. e. 300 körül. Tizenkét műve maradt fenn. a legkiválóbb görög énekesek közé sorolja, pedig az aközé a kilenc költő közé, kik megérdemlik, hogy a múzsákkal versengjenek. Az Itáliai-félsziget egyik görög kolóniájában, városában született, mint azt egyik versében említi. Lokriról Polübiosz egy írásában megjegyzi, hogy anyai ágon tartották számon a leszármazást; erre más bizonyíték nincs, és bár Nosszisz egy versében anyját és nagyanyját nevezi meg felmenőiként, ez nem feltétlenül a matrilineáris rendszer bizonyítéka, mert a nők körében gyakori lehetett, hogy anyjuk, nem pedig apjuk gyermekeként nevezték meg magukat. Ez mutatja, hogy verseit kifejezetten női közönségnek szánta, és hozzájárul ahhoz, Nosszisz – Szapphóval és együtt – az egyik első európai költő, aki kifejezetten női hangon szól. Hogy ezt már a kortársak is így érezték, annak egy jele, hogy Antipatrosz, mikor kilenc női költőt sorolt fel az Anthologia Palatinában, Nosszisz neve mellé a thelüglósszosz („női módon beszélő” vagy „nőkhöz beszélő”) jelzőt írja, ami azt jelzi, a költő még nőhöz képest is szokatlanul női hangon írt. (hu)
- Nosszisz (Νοσσίς) ókori görög epigrammaköltő volt i. e. 300 körül. Tizenkét műve maradt fenn. a legkiválóbb görög énekesek közé sorolja, pedig az aközé a kilenc költő közé, kik megérdemlik, hogy a múzsákkal versengjenek. Az Itáliai-félsziget egyik görög kolóniájában, városában született, mint azt egyik versében említi. Lokriról Polübiosz egy írásában megjegyzi, hogy anyai ágon tartották számon a leszármazást; erre más bizonyíték nincs, és bár Nosszisz egy versében anyját és nagyanyját nevezi meg felmenőiként, ez nem feltétlenül a matrilineáris rendszer bizonyítéka, mert a nők körében gyakori lehetett, hogy anyjuk, nem pedig apjuk gyermekeként nevezték meg magukat. Ez mutatja, hogy verseit kifejezetten női közönségnek szánta, és hozzájárul ahhoz, Nosszisz – Szapphóval és együtt – az egyik első európai költő, aki kifejezetten női hangon szól. Hogy ezt már a kortársak is így érezték, annak egy jele, hogy Antipatrosz, mikor kilenc női költőt sorolt fel az Anthologia Palatinában, Nosszisz neve mellé a thelüglósszosz („női módon beszélő” vagy „nőkhöz beszélő”) jelzőt írja, ami azt jelzi, a költő még nőhöz képest is szokatlanul női hangon írt. (hu)
|
