| dbo:abstract
|
- A Nuclear Spectroscopic Telescope Array (angolul Nukleáris spektroszkóp-távcső rács, rövidítve NuSTAR) csillagászati műhold, a NASA Small Explorer Programjának 11. tagja. A kemény röntgensugárzás (a röntgen-tartomány nagyobb energiájú, a gamma-sugárzáshoz közelebbi része) tartományában (az XMM-Newton és a Chandra űrtávcső által megfigyeltnél nagyobb energián) ez az első, közvetlen képalkotásra alkalmas műhold. Elődje a léggömb fedélzetéről, nagy magasságból üzemelő távcső volt. Fő feladata a szupermasszív fekete lyukak vizsgálata, az elemi részecskék gyorsulásának tanulmányozása aktív galaxisokban, valamint a Tejútrendszerben lévő fiatal szupernóva-maradványok radioaktív izotóp-arányainak feltérképezése. Nagyjából 100-szor élesebb képet ad, mint a korábbi röntgentávcsövek. Különösen érdekes a titán-44 izotóp eloszlásának vizsgálata. Ez az izotóp során keletkezik, megfelelő energia, nyomás és alapanyagok jelenlétében. Az összeomló csillag belsejében ezek a feltételek egy bizonyos mélységben állnak elő. Ennek a mélységnek az értéke kritikus a folyamat szempontjából. E mélység alatt a gravitáció mindent összeroppant és fekete lyuk keletkezik. Az e mélység fölött lévő anyag a robbanásban szétsugárzódik. A titán-44 épp ebben a mélységben van. Így a szupernóva-maradványokban a titán-44 eloszlása sokat elárul magáról a folyamatról. A titán-44 radioaktív, bomlása során fotonok keletkeznek, melyek energiája 68 keV. (hu)
- A Nuclear Spectroscopic Telescope Array (angolul Nukleáris spektroszkóp-távcső rács, rövidítve NuSTAR) csillagászati műhold, a NASA Small Explorer Programjának 11. tagja. A kemény röntgensugárzás (a röntgen-tartomány nagyobb energiájú, a gamma-sugárzáshoz közelebbi része) tartományában (az XMM-Newton és a Chandra űrtávcső által megfigyeltnél nagyobb energián) ez az első, közvetlen képalkotásra alkalmas műhold. Elődje a léggömb fedélzetéről, nagy magasságból üzemelő távcső volt. Fő feladata a szupermasszív fekete lyukak vizsgálata, az elemi részecskék gyorsulásának tanulmányozása aktív galaxisokban, valamint a Tejútrendszerben lévő fiatal szupernóva-maradványok radioaktív izotóp-arányainak feltérképezése. Nagyjából 100-szor élesebb képet ad, mint a korábbi röntgentávcsövek. Különösen érdekes a titán-44 izotóp eloszlásának vizsgálata. Ez az izotóp során keletkezik, megfelelő energia, nyomás és alapanyagok jelenlétében. Az összeomló csillag belsejében ezek a feltételek egy bizonyos mélységben állnak elő. Ennek a mélységnek az értéke kritikus a folyamat szempontjából. E mélység alatt a gravitáció mindent összeroppant és fekete lyuk keletkezik. Az e mélység fölött lévő anyag a robbanásban szétsugárzódik. A titán-44 épp ebben a mélységben van. Így a szupernóva-maradványokban a titán-44 eloszlása sokat elárul magáról a folyamatról. A titán-44 radioaktív, bomlása során fotonok keletkeznek, melyek energiája 68 keV. (hu)
|
