| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Nukleáris láncreakcióról beszélünk, ha egy magreakció terméke újabb magreakciót vált ki. Ez a magreakciók számának exponenciális növekedését eredményezi. Néhány láncreakció egyenlete:
* U-235 + neutron → kisebb atommagok + 2,52 neutron + 180 MeV
* Pu-239 + neutron → kisebb atommagok + 2,95 neutron + 200 MeV Az atomerőművekben (és a nukleáris fegyverekben) az urán és a plutónium maghasadásának láncreakcióját alkalmazzák. Lényege az, hogy a maghasadás során felszabaduló 2-3 neutron újabb maghasadást váltson ki. A neutronnal a reaktorban alapvetően 3 dolog történhet:
* újabb maghasadást idéz elő
* egy hasadásképtelen atommag befogja
* elhagyja a reaktor aktív térfogatát Az egy hasadásból származó neutronok számát, amelyek újabb hasadást váltanak ki, k sokszorozási tényezőnek nevezzük. A fentebb felsorolt folyamatok valószínűségeinek aránya határozza meg a k értékét:
* k < 1 a láncreakció megszűnik – szubkritikus állapot
* k = 1 a láncreakció stacionárius (a másodpercenkénti hasadások száma állandó) – kritikus állapot
* k > 1 a másodpercenkénti hasadások száma exponenciálisan növekszik – szuperkritikus állapot A láncreakció lehetőségét és esetleges katonai alkalmazását Szilárd Leó magyar származású fizikus fedezte föl 1933-ban. (hu)
- Nukleáris láncreakcióról beszélünk, ha egy magreakció terméke újabb magreakciót vált ki. Ez a magreakciók számának exponenciális növekedését eredményezi. Néhány láncreakció egyenlete:
* U-235 + neutron → kisebb atommagok + 2,52 neutron + 180 MeV
* Pu-239 + neutron → kisebb atommagok + 2,95 neutron + 200 MeV Az atomerőművekben (és a nukleáris fegyverekben) az urán és a plutónium maghasadásának láncreakcióját alkalmazzák. Lényege az, hogy a maghasadás során felszabaduló 2-3 neutron újabb maghasadást váltson ki. A neutronnal a reaktorban alapvetően 3 dolog történhet:
* újabb maghasadást idéz elő
* egy hasadásképtelen atommag befogja
* elhagyja a reaktor aktív térfogatát Az egy hasadásból származó neutronok számát, amelyek újabb hasadást váltanak ki, k sokszorozási tényezőnek nevezzük. A fentebb felsorolt folyamatok valószínűségeinek aránya határozza meg a k értékét:
* k < 1 a láncreakció megszűnik – szubkritikus állapot
* k = 1 a láncreakció stacionárius (a másodpercenkénti hasadások száma állandó) – kritikus állapot
* k > 1 a másodpercenkénti hasadások száma exponenciálisan növekszik – szuperkritikus állapot A láncreakció lehetőségét és esetleges katonai alkalmazását Szilárd Leó magyar származású fizikus fedezte föl 1933-ban. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 1674 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Nukleáris láncreakció (hu)
- Nukleáris láncreakció (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
