| dbo:abstract
|
- A nukleáris tél egy feltételezett globális klimatikus állapot, amely egy nagy kiterjedésű lehetséges következménye. A nukleáris fegyverek nagy mennyiségben történő felrobbantása elméletileg rendkívül hideg időjárást eredményezhet, különösen abban az esetben, ha gyúlékony célpontok (például városok) ellen vetik be őket, mivel ebben az esetben a nagy mennyiségű füst és korom bekerülhet a Föld sztratoszférájába. A részecskékből képződő réteg jelentősen csökkentheti a földfelszínt elérő napfény mennyiségét és hetekig vagy akár évekig is megmaradhat a sztratoszférában (a kőolaj, az és a műanyagok elégéséből származó füst és korom a fa elégetéséből származó füstnél hatékonyabban képes elnyelni a napfényt). A nyugat-kelet irányú szelek egybefüggő övet hozhatnak létre a részecskékből az északi félgömbön, a 30. és 60. szélességi fokok között. A vastag fekete felhők heteken át meggátolhatják a napfény nagy részének áthaladását, így ebben az időszakban a felszíni hőmérséklet akár 30 °C-kal is lecsökkenhet.[forrás?] A sötétség, a pusztító fagy és a eredő nagy mértékű kombinációja súlyosan károsítja a területen élő növényzetet. A rendkívüli hideg, a magas sugárzási szint és az ipari, az egészségügyi valamint a szállítási infrastruktúra megsemmisülése, amely kihat az élelmiszerkészletek és termények elérhetőségére is, éhínséghez és megbetegedésekhez vezet, amelyek a népesség tömeges pusztulását okozzák. Emellett feltételezhető, hogy a robbanások során létrejövő károsítja a Föld ózonrétegét, ahogyan az már az első termonukleáris kísérletek idején is megfigyelhető volt. Ez közvetve, az ózon csökkenése (és az ultraibolya sugárzás növekedése) révén negatív hatással van az ember számára fontos életképességére és a fitoplanktonok elpusztításával az óceáni táplálékláncokra. Megállapítható, hogy egy megfelelően nagy méretű kozmikus tárgy Földbe való becsapódása vagy egy szupervulkán kitörése a nukleáris télhez hasonló hatásokat eredményezhet, így az ezen események kapcsán bekövetkező állapot is nevezhető ekképpen. (hu)
- A nukleáris tél egy feltételezett globális klimatikus állapot, amely egy nagy kiterjedésű lehetséges következménye. A nukleáris fegyverek nagy mennyiségben történő felrobbantása elméletileg rendkívül hideg időjárást eredményezhet, különösen abban az esetben, ha gyúlékony célpontok (például városok) ellen vetik be őket, mivel ebben az esetben a nagy mennyiségű füst és korom bekerülhet a Föld sztratoszférájába. A részecskékből képződő réteg jelentősen csökkentheti a földfelszínt elérő napfény mennyiségét és hetekig vagy akár évekig is megmaradhat a sztratoszférában (a kőolaj, az és a műanyagok elégéséből származó füst és korom a fa elégetéséből származó füstnél hatékonyabban képes elnyelni a napfényt). A nyugat-kelet irányú szelek egybefüggő övet hozhatnak létre a részecskékből az északi félgömbön, a 30. és 60. szélességi fokok között. A vastag fekete felhők heteken át meggátolhatják a napfény nagy részének áthaladását, így ebben az időszakban a felszíni hőmérséklet akár 30 °C-kal is lecsökkenhet.[forrás?] A sötétség, a pusztító fagy és a eredő nagy mértékű kombinációja súlyosan károsítja a területen élő növényzetet. A rendkívüli hideg, a magas sugárzási szint és az ipari, az egészségügyi valamint a szállítási infrastruktúra megsemmisülése, amely kihat az élelmiszerkészletek és termények elérhetőségére is, éhínséghez és megbetegedésekhez vezet, amelyek a népesség tömeges pusztulását okozzák. Emellett feltételezhető, hogy a robbanások során létrejövő károsítja a Föld ózonrétegét, ahogyan az már az első termonukleáris kísérletek idején is megfigyelhető volt. Ez közvetve, az ózon csökkenése (és az ultraibolya sugárzás növekedése) révén negatív hatással van az ember számára fontos életképességére és a fitoplanktonok elpusztításával az óceáni táplálékláncokra. Megállapítható, hogy egy megfelelően nagy méretű kozmikus tárgy Földbe való becsapódása vagy egy szupervulkán kitörése a nukleáris télhez hasonló hatásokat eredményezhet, így az ezen események kapcsán bekövetkező állapot is nevezhető ekképpen. (hu)
|
