| dbo:abstract
|
- A nyelvi babona kifejezés Szepesy Gyula nyomán terjedt el Nyelvi babonák című könyve révén (Gondolat, Budapest, 1986), és olyan, nyelvhelyességgel kapcsolatos babonákra, hiedelmekre utal, amelyeknek nincs valós alapjuk, mégis sokan hisznek bennük (a városi legendákhoz hasonlóan). A Magyar értelmező kéziszótár második kiadása szerint „a nyelv hézagos ismeretén, a nyelvtani szabályok félreértésén vagy önkényes értelmezésén alapuló téves (nyelvhelyességi) szabály”. Egyik legismertebb ilyen babona az, hogy a „meg van csinálva" kifejezés magyartalan, germanizmus (ennek alátámasztására szokták felhozni „a macska fel van mászva a fára” mondatot, amely valóban hibás, de csak azért, mert tárgyatlan igét tesz passzív szerkezetbe). Szepesy tucatnyi példával támasztja alá, hogy ez a szerkezet a magyar nyelvben ősidők óta jelen van (a 14. századi Jókai-kódextől Kosztolányiig és tovább), s a tőrőlmetszett népnyelvben, népmesékben is előfordul, valamint a legkiválóbb nyelvtudósok is sokszor éltek vele. Kiderül továbbá, hogy e szerkezet elkerülése egyéb, valóban hibás, erőltetett alakokhoz vezethet. Az említett szerkezet helyességének feltétele, hogy annak a cselekvés, történés eredményére kell utalnia. A kocka el van vetve például az eredményre utal, ezért tökéletes és kifogástalan mondatnak kell tekintenünk. Bővebben lásd: „tötö” nyelv. A könyvben kb. húsz hasonló tévhitet tisztáz a szerző. (A kötet azóta a magyar szakos hallgatók kötelező irodalmába tartozik.)
* Nyelvi babonák (böngészhető és letölthető formában) (hu)
- A nyelvi babona kifejezés Szepesy Gyula nyomán terjedt el Nyelvi babonák című könyve révén (Gondolat, Budapest, 1986), és olyan, nyelvhelyességgel kapcsolatos babonákra, hiedelmekre utal, amelyeknek nincs valós alapjuk, mégis sokan hisznek bennük (a városi legendákhoz hasonlóan). A Magyar értelmező kéziszótár második kiadása szerint „a nyelv hézagos ismeretén, a nyelvtani szabályok félreértésén vagy önkényes értelmezésén alapuló téves (nyelvhelyességi) szabály”. Egyik legismertebb ilyen babona az, hogy a „meg van csinálva" kifejezés magyartalan, germanizmus (ennek alátámasztására szokták felhozni „a macska fel van mászva a fára” mondatot, amely valóban hibás, de csak azért, mert tárgyatlan igét tesz passzív szerkezetbe). Szepesy tucatnyi példával támasztja alá, hogy ez a szerkezet a magyar nyelvben ősidők óta jelen van (a 14. századi Jókai-kódextől Kosztolányiig és tovább), s a tőrőlmetszett népnyelvben, népmesékben is előfordul, valamint a legkiválóbb nyelvtudósok is sokszor éltek vele. Kiderül továbbá, hogy e szerkezet elkerülése egyéb, valóban hibás, erőltetett alakokhoz vezethet. Az említett szerkezet helyességének feltétele, hogy annak a cselekvés, történés eredményére kell utalnia. A kocka el van vetve például az eredményre utal, ezért tökéletes és kifogástalan mondatnak kell tekintenünk. Bővebben lásd: „tötö” nyelv. A könyvben kb. húsz hasonló tévhitet tisztáz a szerző. (A kötet azóta a magyar szakos hallgatók kötelező irodalmába tartozik.)
* Nyelvi babonák (böngészhető és letölthető formában) (hu)
|
