| dbo:abstract
|
- A nyelvpolitika a nyelv tudatos vagy tudományos alapú használata. A fogalom az Amerikai Egyesült Államokból ered, és a „néger” kifejezés használata miatti vitákból (18–19. század) fejlődött ki. A nyelvhasználat alapjai a társadalomban uralkodó ideológiák. A nyelvi tervezés akkor kerül előtérbe, maikor ezek a politikai, vallási stb. ideológiák változnak. E változások eszközei a vitatott fogalmak megnevezései, mint például a pejoratív „cigány” szó helyett a „roma” használata. A „polgár” szó a rendszerváltás óta használatos mai értelmében; addig „hivatalos” jelentése negatív felhangú volt. A nyelvpolitika egyik fő célja a politikai korrektség. Helyes nyelvhasználattal elkerülhető a nyelvi hibák okozta tettlegesség. Egyik alapvető célja, hogy „nyelvhasználattal ne sértsünk meg senkit”. A korábbi évszázadokban a nyelvhasználatot „szavakkal gyógyításként” is definiálták és a mágiához, illetve ráolvasáshoz hasonlították. A nyelvpolitika egyik alapvető mozzanata a nyelvi tervezés. (hu)
- A nyelvpolitika a nyelv tudatos vagy tudományos alapú használata. A fogalom az Amerikai Egyesült Államokból ered, és a „néger” kifejezés használata miatti vitákból (18–19. század) fejlődött ki. A nyelvhasználat alapjai a társadalomban uralkodó ideológiák. A nyelvi tervezés akkor kerül előtérbe, maikor ezek a politikai, vallási stb. ideológiák változnak. E változások eszközei a vitatott fogalmak megnevezései, mint például a pejoratív „cigány” szó helyett a „roma” használata. A „polgár” szó a rendszerváltás óta használatos mai értelmében; addig „hivatalos” jelentése negatív felhangú volt. A nyelvpolitika egyik fő célja a politikai korrektség. Helyes nyelvhasználattal elkerülhető a nyelvi hibák okozta tettlegesség. Egyik alapvető célja, hogy „nyelvhasználattal ne sértsünk meg senkit”. A korábbi évszázadokban a nyelvhasználatot „szavakkal gyógyításként” is definiálták és a mágiához, illetve ráolvasáshoz hasonlították. A nyelvpolitika egyik alapvető mozzanata a nyelvi tervezés. (hu)
|
