| dbo:abstract
|
- A szociolingvisztikában a nyelvváltozat terminus egy adott nyelv olyan ágát nevezi meg, amely egységes és specifikus nyelvi rendszert képez, és amelyet nyelvészeten kívüli kritériumok szerint elkülönített beszélők csoportja használ. Az amerikai szociolingvisztikában bevezették a lektus (< görög lektosz ’kiválasztott; szó, kifejezés’) terminust is a nyelvváltozat megnevezésére, amely összetett szavak második elemeként is használt különféle változatok elnevezésében: idiolektus (egyéni változat), dialektus (területi változat), szociolektus (társadalmi változat) stb. Főleg az amerikai szociolingvisztikában a „dialektus” terminust „nyelvváltozat” jelentéssel is használják, olyan szókapcsolatokban, mint „egyéni dialektus”, „regionális dialektus”, „társadalmi dialektus” stb. (hu)
- A szociolingvisztikában a nyelvváltozat terminus egy adott nyelv olyan ágát nevezi meg, amely egységes és specifikus nyelvi rendszert képez, és amelyet nyelvészeten kívüli kritériumok szerint elkülönített beszélők csoportja használ. Az amerikai szociolingvisztikában bevezették a lektus (< görög lektosz ’kiválasztott; szó, kifejezés’) terminust is a nyelvváltozat megnevezésére, amely összetett szavak második elemeként is használt különféle változatok elnevezésében: idiolektus (egyéni változat), dialektus (területi változat), szociolektus (társadalmi változat) stb. Főleg az amerikai szociolingvisztikában a „dialektus” terminust „nyelvváltozat” jelentéssel is használják, olyan szókapcsolatokban, mint „egyéni dialektus”, „regionális dialektus”, „társadalmi dialektus” stb. (hu)
|
