| dbo:abstract
|
- A nyelés a táplálkozásnak, az emésztésnek az a szakasza, melynek során a megrágott és nyállal elkevert a szájból a gyomorba jut. A nyelés első fázisa akaratlagosan szabályozható, ez a nyelv mozgásával kezdődik. A nyelvhegy a kemény szájpadhoz nyomódik, és a nyelvháton összegyűlt táplálék a nyelvgyök lefelé irányuló mozgásával átjut a garatba. A nyelés a táplálék garatba érkezésétől kezdve már akaratlagosan nem befolyásolható reflexfolyamat. A táplálék garatba jutásakor a lágy szájpad a hátsó garatfalhoz közeledik és elzárja a hátsó orrnyílásokat, megakadályozva, hogy a táplálék az orrüregbe jusson. Majd a gége felemelkedése a gégefedő alá emeli a gégebemenetet, és így elzárja ennek bejáratát. A táplálékot a garatizmok összehúzódása a nyelőcső kitágult felső szakasza felé tereli és megakadályozza visszajutását a szájüregbe. A táplálék a nyelőcsövön keresztül, nem a saját súlyánál fogva, hanem a cső ritmikus összehúzódásai (perisztaltika) révén jut le a gyomorba. A nyelőcső beszájadzásánál (gyomorszáj) a gyomor megvastagodott izomzata záróizmot képez. Ez az izom zárva tartja a gyomor bemenetét és csak akkor nyílik meg, amikor a nyelőcsövön végigfutó perisztaltikus hullám odaérkezik. Ekkor a táplálék a nyitott át a gyomorba kerül. A folyadékok általában a saját súlyuknál fogva haladnak át a nyelőcsövön, a záróizmon azonban csak akkor haladhatnak át, ha az utánuk érkező perisztaltika megnyitja a záróizmot. (hu)
- A nyelés a táplálkozásnak, az emésztésnek az a szakasza, melynek során a megrágott és nyállal elkevert a szájból a gyomorba jut. A nyelés első fázisa akaratlagosan szabályozható, ez a nyelv mozgásával kezdődik. A nyelvhegy a kemény szájpadhoz nyomódik, és a nyelvháton összegyűlt táplálék a nyelvgyök lefelé irányuló mozgásával átjut a garatba. A nyelés a táplálék garatba érkezésétől kezdve már akaratlagosan nem befolyásolható reflexfolyamat. A táplálék garatba jutásakor a lágy szájpad a hátsó garatfalhoz közeledik és elzárja a hátsó orrnyílásokat, megakadályozva, hogy a táplálék az orrüregbe jusson. Majd a gége felemelkedése a gégefedő alá emeli a gégebemenetet, és így elzárja ennek bejáratát. A táplálékot a garatizmok összehúzódása a nyelőcső kitágult felső szakasza felé tereli és megakadályozza visszajutását a szájüregbe. A táplálék a nyelőcsövön keresztül, nem a saját súlyánál fogva, hanem a cső ritmikus összehúzódásai (perisztaltika) révén jut le a gyomorba. A nyelőcső beszájadzásánál (gyomorszáj) a gyomor megvastagodott izomzata záróizmot képez. Ez az izom zárva tartja a gyomor bemenetét és csak akkor nyílik meg, amikor a nyelőcsövön végigfutó perisztaltikus hullám odaérkezik. Ekkor a táplálék a nyitott át a gyomorba kerül. A folyadékok általában a saját súlyuknál fogva haladnak át a nyelőcsövön, a záróizmon azonban csak akkor haladhatnak át, ha az utánuk érkező perisztaltika megnyitja a záróizmot. (hu)
|
