dbo:abstract
|
- Nyikolaj Nyikolajevics Mikluho-Maklaj (Rozsgyesztvenszkoje, 1846. július 17. – Szentpétervár. 1888. április 14.) orosz utazó, antropológus, etnográfus, biológus, humanista természettudós. (Születésének dátuma az akkor Oroszországban érvényes julián naptár szerint július 5, haláláé április 2.) Különösen a mai Pápua Új-Guineában végzett kutatásaival vált híressé: letelepedett a bennszülöttek körében és hosszabb ideig ott élve tanulmányozta őket. Mikluho-Maklaj életének nagyobb részét utazásokkal töltötte, tudományos kutatásokat végzett a Közel-Keleten, Ausztráliában, az óceániai szigetvilágban. Ausztráliában alapított családot és Sydneyben telepedett le. A 19. századi ausztráliai tudományos élet kiemelkedő alakja lett, aktíven részt vett a kor tudományos vitáiban. Az ausztráliai folyóiratokba írt cikkeivel fellépett a rabszolgák foglalkoztatása („blackbirding”) és kereskedelme ellen, bírálta a brit és német gyarmatosítást a térségben. Ausztráliában létrehozta a déli félteke első biológiai kutató intézetét, megválasztották a tekintélyes tudományos társaság, a Linnean Society of New South Wales tagjának, jelentős szerepe volt az Australasian Biological Association megalakításában. Új-Dél-Wales miniszterelnökének lányát vette feleségül, és három unokája is közéleti személyiség lett Ausztráliában. Charles Darwin egyik korai követőjeként összehasonlító anatómiai vizsgálataival bizonyította, hogy a különböző emberi rasszok egyetlen biológiai fajhoz tartoznak. (hu)
- Nyikolaj Nyikolajevics Mikluho-Maklaj (Rozsgyesztvenszkoje, 1846. július 17. – Szentpétervár. 1888. április 14.) orosz utazó, antropológus, etnográfus, biológus, humanista természettudós. (Születésének dátuma az akkor Oroszországban érvényes julián naptár szerint július 5, haláláé április 2.) Különösen a mai Pápua Új-Guineában végzett kutatásaival vált híressé: letelepedett a bennszülöttek körében és hosszabb ideig ott élve tanulmányozta őket. Mikluho-Maklaj életének nagyobb részét utazásokkal töltötte, tudományos kutatásokat végzett a Közel-Keleten, Ausztráliában, az óceániai szigetvilágban. Ausztráliában alapított családot és Sydneyben telepedett le. A 19. századi ausztráliai tudományos élet kiemelkedő alakja lett, aktíven részt vett a kor tudományos vitáiban. Az ausztráliai folyóiratokba írt cikkeivel fellépett a rabszolgák foglalkoztatása („blackbirding”) és kereskedelme ellen, bírálta a brit és német gyarmatosítást a térségben. Ausztráliában létrehozta a déli félteke első biológiai kutató intézetét, megválasztották a tekintélyes tudományos társaság, a Linnean Society of New South Wales tagjának, jelentős szerepe volt az Australasian Biological Association megalakításában. Új-Dél-Wales miniszterelnökének lányát vette feleségül, és három unokája is közéleti személyiség lett Ausztráliában. Charles Darwin egyik korai követőjeként összehasonlító anatómiai vizsgálataival bizonyította, hogy a különböző emberi rasszok egyetlen biológiai fajhoz tartoznak. (hu)
|