| dbo:abstract
|
- A nyugat-nílusi láz néven ismert vírusbetegséget a Nyugat-nílusi vírus okozza, amely szúnyogcsípéssel és vérrel terjed, zoonotikus állatról emberre terjedő betegség, a jelenlegi ismerteink szerint emberről-emberre nem vihető át néhány esetet kivéve, mint a transzplantáció, vérátömlesztés, vertikális átvitel (amikor a fertőződött anyák adják át utódjuknak). A betegség legfőbb hordozója és terjesztője az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegipty), ez a szúnyog felelős többek között a Chikungunya-láz, valamint a Zika-vírus terjesztéséért. A nyugat-nílusi láz tipikusan az a betegség, amelynek terjedésében a globális felmelegedésnek és a klímaváltozásnak nagy szerepe van. A megfertőződött emberek 80%-a nincs is tudatában, hogy elkapta a vírust, súlyosabb esetekben azonban, agyhártya, agyvelőgyulladás is előfordulhat. Korábban főleg Afrikában, Európa déli részein, a Közel-Keleten, Indiában és az Amerikai Egyesült Államokban észlelték, de mára már az egész világon elterjedt. Csak Magyarországon 2018. augusztus 3. és 9. között 13 esetet regisztráltak[forrás?] (2017-ben az egész év folyamán 23 esetet derítettek fel[forrás?]), Olaszországban 72-en betegedtek meg[forrás?], Romániában pedig 2018. május 2. és augusztus 8. között 23 megbetegedés történt. Szerbiában ezen a nyáron öten haltak meg és a megfertőzőttek száma a 70-et is meghaladta. Az ember mellett megtámadhatja a madarakat, lovakat, kutyákat és más állatokat is. A fertőzés fő időszaka júniustól novemberig tart, de a nyugat-nílusi vírus a fertőzött madarakban áttelelhet. A betegség ellen emberek számára még nincs védőoltás, a kisérleti vakcinák fejlesztés alatt állnak, ezért a megelőzés rendkívül fontos. Aki a nyugat-nílusi lázzal fertőzött területen járt, utazása után még 30 napig nem adhat vért. (hu)
- A nyugat-nílusi láz néven ismert vírusbetegséget a Nyugat-nílusi vírus okozza, amely szúnyogcsípéssel és vérrel terjed, zoonotikus állatról emberre terjedő betegség, a jelenlegi ismerteink szerint emberről-emberre nem vihető át néhány esetet kivéve, mint a transzplantáció, vérátömlesztés, vertikális átvitel (amikor a fertőződött anyák adják át utódjuknak). A betegség legfőbb hordozója és terjesztője az egyiptomi csípőszúnyog (Aedes aegipty), ez a szúnyog felelős többek között a Chikungunya-láz, valamint a Zika-vírus terjesztéséért. A nyugat-nílusi láz tipikusan az a betegség, amelynek terjedésében a globális felmelegedésnek és a klímaváltozásnak nagy szerepe van. A megfertőződött emberek 80%-a nincs is tudatában, hogy elkapta a vírust, súlyosabb esetekben azonban, agyhártya, agyvelőgyulladás is előfordulhat. Korábban főleg Afrikában, Európa déli részein, a Közel-Keleten, Indiában és az Amerikai Egyesült Államokban észlelték, de mára már az egész világon elterjedt. Csak Magyarországon 2018. augusztus 3. és 9. között 13 esetet regisztráltak[forrás?] (2017-ben az egész év folyamán 23 esetet derítettek fel[forrás?]), Olaszországban 72-en betegedtek meg[forrás?], Romániában pedig 2018. május 2. és augusztus 8. között 23 megbetegedés történt. Szerbiában ezen a nyáron öten haltak meg és a megfertőzőttek száma a 70-et is meghaladta. Az ember mellett megtámadhatja a madarakat, lovakat, kutyákat és más állatokat is. A fertőzés fő időszaka júniustól novemberig tart, de a nyugat-nílusi vírus a fertőzött madarakban áttelelhet. A betegség ellen emberek számára még nincs védőoltás, a kisérleti vakcinák fejlesztés alatt állnak, ezért a megelőzés rendkívül fontos. Aki a nyugat-nílusi lázzal fertőzött területen járt, utazása után még 30 napig nem adhat vért. (hu)
|
