| dbo:abstract
|
- A nyugati világ, másképp a Nyugat fogalma alatt különböző régiókat, nemzeteket és államokat értünk, szövegkörnyezettől függően általában Európa nagy részét, Ausztrálázsiát, és az amerikai kontinenst. A leggyakrabban Ausztráliát, Kanadát, az EFTA, az EU európai tagállamait, az európai törpeállamokat, Új-Zélandot, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat sorolják. A nyugati civilizáció szülőhelyének az ókori Görögországot és ókori Rómát szokás tartani – mivel Görögország nagyban befolyásolta Rómát –, az előbbit a filozófiára, demokráciára, tudományra, esztétikára, építészeti megoldásokra, míg az utóbbit a művészetekre, törvényre, hadviselésre, kormányzásra, köztársaságra, mérnöki tudományokra és vallásra gyakorolt hatása miatt. A nyugati civilizációt túlnyomórészt a kereszténységgel szokták azonosítani, amit tulajdonképpen a hellenisztikus filozófia, judaizmus és formált. A nyugati kultúra modern kori formája a reneszánsz kor, a földrajzi felfedezések kora, a felvilágosodás, az ipari és tudományos forradalom útján alakult ki. A 15-20. századig némely nyugati hatalomnak köszönhetően az imperializmus, gyarmatosítás és , majd később a popkultúra hatására, a világ többi területét is elérte a nyugati befolyás, amely jelenséget vagy globalizációnak nevezzük. Hogy pontosan mely is a Föld nyugati fele, az a nyugati római katolikus és keleti ortodox egyházak közötti teológiai és módszertani elkülönülés során dőlt el. Mielőtt a világ megismerte Amerikát, a nyugat, mint elnevezés, szó szerint volt értetődő, szembeállítva a katolikus Európát az ortodox európai országokkal, a Közel-Kelettel és Észak-Afrikával, Fekete-Afrikával, Dél-Ázsiával, Délkelet-Ázsiával és Kelet-Ázsiával, amit a kora újkor embere Európában a titulált el. A 20. század közepére a nyugati kultúra világszerte ismertté vált, hála a tömegmédia: film, rádió, televízió és zenei felvételek; és a nemzetközi közlekedés és távközlés döntő szerepének a globalizációban. A modern szóhasználat szerint a nyugati világ néha foglalja magába Európát és azokat a területeket, ahol a gyarmatosítás kora óta nagy lélekszámban élnek európai származásúak. Az utóbbira szembetűnő példa az, hogy Ausztráliát is általában a nyugati világhoz sorolják, hiába a keleti féltekén fekszik; az efféle helyzetek a nagyszámú brit befolyás és az európaiak emigrációja miatt jöhettek létre, ami mind politikailag, mind kultúrálisan is a nyugathoz láncolták az országot. (hu)
- A nyugati világ, másképp a Nyugat fogalma alatt különböző régiókat, nemzeteket és államokat értünk, szövegkörnyezettől függően általában Európa nagy részét, Ausztrálázsiát, és az amerikai kontinenst. A leggyakrabban Ausztráliát, Kanadát, az EFTA, az EU európai tagállamait, az európai törpeállamokat, Új-Zélandot, az Egyesült Királyságot és az Egyesült Államokat sorolják. A nyugati civilizáció szülőhelyének az ókori Görögországot és ókori Rómát szokás tartani – mivel Görögország nagyban befolyásolta Rómát –, az előbbit a filozófiára, demokráciára, tudományra, esztétikára, építészeti megoldásokra, míg az utóbbit a művészetekre, törvényre, hadviselésre, kormányzásra, köztársaságra, mérnöki tudományokra és vallásra gyakorolt hatása miatt. A nyugati civilizációt túlnyomórészt a kereszténységgel szokták azonosítani, amit tulajdonképpen a hellenisztikus filozófia, judaizmus és formált. A nyugati kultúra modern kori formája a reneszánsz kor, a földrajzi felfedezések kora, a felvilágosodás, az ipari és tudományos forradalom útján alakult ki. A 15-20. századig némely nyugati hatalomnak köszönhetően az imperializmus, gyarmatosítás és , majd később a popkultúra hatására, a világ többi területét is elérte a nyugati befolyás, amely jelenséget vagy globalizációnak nevezzük. Hogy pontosan mely is a Föld nyugati fele, az a nyugati római katolikus és keleti ortodox egyházak közötti teológiai és módszertani elkülönülés során dőlt el. Mielőtt a világ megismerte Amerikát, a nyugat, mint elnevezés, szó szerint volt értetődő, szembeállítva a katolikus Európát az ortodox európai országokkal, a Közel-Kelettel és Észak-Afrikával, Fekete-Afrikával, Dél-Ázsiával, Délkelet-Ázsiával és Kelet-Ázsiával, amit a kora újkor embere Európában a titulált el. A 20. század közepére a nyugati kultúra világszerte ismertté vált, hála a tömegmédia: film, rádió, televízió és zenei felvételek; és a nemzetközi közlekedés és távközlés döntő szerepének a globalizációban. A modern szóhasználat szerint a nyugati világ néha foglalja magába Európát és azokat a területeket, ahol a gyarmatosítás kora óta nagy lélekszámban élnek európai származásúak. Az utóbbira szembetűnő példa az, hogy Ausztráliát is általában a nyugati világhoz sorolják, hiába a keleti féltekén fekszik; az efféle helyzetek a nagyszámú brit befolyás és az európaiak emigrációja miatt jöhettek létre, ami mind politikailag, mind kultúrálisan is a nyugathoz láncolták az országot. (hu)
|
