| dbo:abstract
|
- Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja. Korának egyik legműveltebb, legnagyobb életutat bejárt politikusa és egyik legtehetségesebb diplomatája, a török elleni háborúk sikeres hadvezére, aki az utókortól a „nagy nádor” titulust érdemelte ki. Bárói címét 1553-ban kapta I. Ferdinándtól. Korának nagy műveltségű alakja, aki rokonai segítségével Bécsben, Bolognában és Rómában járt egyetemre; a nyelvek mellett jogot és bölcsészetet is tanult. 1522-ben tért haza Magyarországra a török elleni összefogás érdekében II. Lajos magyar királynak pénzügyi támogatást hozó Cajetan bíbornok tolmácsaként. A fiatal tehetség az udvarhoz szegődött és a király titkára lett. A mohácsi csatavesztés után I. Ferdinánd pártjára állt, és részt vett a I. János magyar király elleni hadjáratban. 1529-ben Buda ostromakor a vár kapitányaként elfogták. A fogságban János király szolgálatába állt, és Lodovico Gritti mellett alkormányzó lett. Már a kezdetektől törekedett egy új főúri központ kiépítésére, Sárvár fejlesztésére. Még Kanizsán élt, amikor a szolgálatába szegődött Sylvester János megnyitotta iskoláját Sárváron. Hamarosan egy nyomdát is üzembe helyeztek, egyúttal belefogtak a környék mezőgazdaságának jelentős fejlesztésébe. Birtokainak nagy része feleségének hozománya volt. Mivel ezek javarészt Nyugat-Dunántúlon voltak, gazdasági érdeke is azt kívánta, hogy az első lehető alkalommal térjen vissza Habsburg Ferdinánd hűségére. Ez a szolgálat hozta meg neki a politikai felemelkedést: egyre magasabb tisztségeket töltött be. Hadvezérként is többször jeleskedett, például amikor Ali budai pasa 1556-ban megostromolta Szigetvárt, ő vezette a felmentő sereget. (hu)
- Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja. Korának egyik legműveltebb, legnagyobb életutat bejárt politikusa és egyik legtehetségesebb diplomatája, a török elleni háborúk sikeres hadvezére, aki az utókortól a „nagy nádor” titulust érdemelte ki. Bárói címét 1553-ban kapta I. Ferdinándtól. Korának nagy műveltségű alakja, aki rokonai segítségével Bécsben, Bolognában és Rómában járt egyetemre; a nyelvek mellett jogot és bölcsészetet is tanult. 1522-ben tért haza Magyarországra a török elleni összefogás érdekében II. Lajos magyar királynak pénzügyi támogatást hozó Cajetan bíbornok tolmácsaként. A fiatal tehetség az udvarhoz szegődött és a király titkára lett. A mohácsi csatavesztés után I. Ferdinánd pártjára állt, és részt vett a I. János magyar király elleni hadjáratban. 1529-ben Buda ostromakor a vár kapitányaként elfogták. A fogságban János király szolgálatába állt, és Lodovico Gritti mellett alkormányzó lett. Már a kezdetektől törekedett egy új főúri központ kiépítésére, Sárvár fejlesztésére. Még Kanizsán élt, amikor a szolgálatába szegődött Sylvester János megnyitotta iskoláját Sárváron. Hamarosan egy nyomdát is üzembe helyeztek, egyúttal belefogtak a környék mezőgazdaságának jelentős fejlesztésébe. Birtokainak nagy része feleségének hozománya volt. Mivel ezek javarészt Nyugat-Dunántúlon voltak, gazdasági érdeke is azt kívánta, hogy az első lehető alkalommal térjen vissza Habsburg Ferdinánd hűségére. Ez a szolgálat hozta meg neki a politikai felemelkedést: egyre magasabb tisztségeket töltött be. Hadvezérként is többször jeleskedett, például amikor Ali budai pasa 1556-ban megostromolta Szigetvárt, ő vezette a felmentő sereget. (hu)
|
