| dbo:abstract
|
- A népek tavasza vagy 1848-as forradalmak 1848–1849-ben zajló forradalmi mozgalmak sorozata volt az európai országokban. A kontinens történetében máig ez a legnagyobb forradalmi hullám. A liberális és demokratikus megmozdulásokat alapvetően a polgári középosztály kezdeményezte és vezette. Céljuk a monarchikus kormányzati rendszerek megdöntése vagy megreformálása, valamint új nemzetállamok létrehozása volt. Az eseményeket a francia februári forradalom indította és hatására a mozgalom rövid időn belül több mint 50 akkori államalakulatra kiterjedt, bár az egyes forradalmak között nem volt rendszeres kapcsolat vagy együttműködés. A kiváltó okok közé tartozott az, hogy a polgárság képviseleti demokrácia útján részt követelt a kormányzásból, a sajtó- és szólásszabadság iránti vágy, a szociális feszültségek, valamint a nemzeti ébredési mozgalmak által kiváltott nacionalista eszmék. A felkeléseket a közép- és munkásosztálybeli reformerek alkalmi koalíciói vezették, amelyek a vitás kérdések miatt többnyire hamar felbomlottak. A legtöbb forradalmat hamar leverték; az összecsapásoknak több tízezer halálos áldozata volt és sokan száműzetésbe kényszerültek. A forradalmak maradandó eredményei közé tartozott a jobbágyrendszer felszámolása Ausztriában és Magyarországon, az abszolút monarchia alkotmányos reformja Dániában és a képviseleti demokrácia bevezetése Hollandiában. A forradalmi hullám Franciaországot, az Osztrák Császárságot (beleértve a magyar forradalmat és szabadságharcot), a Német Szövetség államait és Itáliát érintette leginkább. (hu)
- A népek tavasza vagy 1848-as forradalmak 1848–1849-ben zajló forradalmi mozgalmak sorozata volt az európai országokban. A kontinens történetében máig ez a legnagyobb forradalmi hullám. A liberális és demokratikus megmozdulásokat alapvetően a polgári középosztály kezdeményezte és vezette. Céljuk a monarchikus kormányzati rendszerek megdöntése vagy megreformálása, valamint új nemzetállamok létrehozása volt. Az eseményeket a francia februári forradalom indította és hatására a mozgalom rövid időn belül több mint 50 akkori államalakulatra kiterjedt, bár az egyes forradalmak között nem volt rendszeres kapcsolat vagy együttműködés. A kiváltó okok közé tartozott az, hogy a polgárság képviseleti demokrácia útján részt követelt a kormányzásból, a sajtó- és szólásszabadság iránti vágy, a szociális feszültségek, valamint a nemzeti ébredési mozgalmak által kiváltott nacionalista eszmék. A felkeléseket a közép- és munkásosztálybeli reformerek alkalmi koalíciói vezették, amelyek a vitás kérdések miatt többnyire hamar felbomlottak. A legtöbb forradalmat hamar leverték; az összecsapásoknak több tízezer halálos áldozata volt és sokan száműzetésbe kényszerültek. A forradalmak maradandó eredményei közé tartozott a jobbágyrendszer felszámolása Ausztriában és Magyarországon, az abszolút monarchia alkotmányos reformja Dániában és a képviseleti demokrácia bevezetése Hollandiában. A forradalmi hullám Franciaországot, az Osztrák Császárságot (beleértve a magyar forradalmat és szabadságharcot), a Német Szövetség államait és Itáliát érintette leginkább. (hu)
|
