| dbo:abstract
|
- A nyelvészetben a népetimológia vagy szóértelmesítés terminusok azt a jelenséget nevezik meg, amely során a beszélő számára ismeretlen, többnyire a nyelvbe nem régen került idegen szót vagy szócsoportot megváltoztat más olyan szó vagy szócsoport hatására, amelyből származónak hiszi valamilyen alaki, jelentésbeli vagy egyéb összekapcsolás lehetősége miatt. Egyes szerzők szerint a népetimológia egyike a szóalkotás módjainak. A népetimológiát az érintett szó származásának nem ismerése okozza, ami természetes a beszélők többsége esetében, de a szó sztenderd alakjának és jelentésének a nem ismerése is, persze olyan nyelvek esetében, amelyeknek van sztenderd nyelvváltozata. Ugyanakkor abból a szükségből is kiindul, hogy a szó motivált, azaz világos jelentésű legyen. A sztenderd változattal bíró nyelvek aktuális állapotában a népetimológia egyéni jelenség. Következménye olyan szavak létrejötte, amelyek változatai megvannak a sztenderd szókészletben is, de a nyelvtörténetben egyes így keletkezett szavak idővel általánosak lettek, meghonosodtak és a sztenderdbe kerültek. Példa erre a magyar mérföld összetett szó, amely első része a középfelnémet mîl vagy mîle ’mérföld’ szóból származik. Ebből mér lett a valamennyire hasonló hangzású magyar ige hatására. Ilyen szavak etimológiájára olykor a „keresztezett etimológia” (franciául étymologie croisée) terminust használják ellentétben az egyéni hibának tekintett „népetimológiá”-val. A népetimológiához hasonló a szándékos, humoros szóferdítés. Ez az esete a magyarban a °nyögdíjas vs. nyugdíjas, °televíziló vs. televízió, °ugrómókus vs. agronómus szavaknak. (hu)
- A nyelvészetben a népetimológia vagy szóértelmesítés terminusok azt a jelenséget nevezik meg, amely során a beszélő számára ismeretlen, többnyire a nyelvbe nem régen került idegen szót vagy szócsoportot megváltoztat más olyan szó vagy szócsoport hatására, amelyből származónak hiszi valamilyen alaki, jelentésbeli vagy egyéb összekapcsolás lehetősége miatt. Egyes szerzők szerint a népetimológia egyike a szóalkotás módjainak. A népetimológiát az érintett szó származásának nem ismerése okozza, ami természetes a beszélők többsége esetében, de a szó sztenderd alakjának és jelentésének a nem ismerése is, persze olyan nyelvek esetében, amelyeknek van sztenderd nyelvváltozata. Ugyanakkor abból a szükségből is kiindul, hogy a szó motivált, azaz világos jelentésű legyen. A sztenderd változattal bíró nyelvek aktuális állapotában a népetimológia egyéni jelenség. Következménye olyan szavak létrejötte, amelyek változatai megvannak a sztenderd szókészletben is, de a nyelvtörténetben egyes így keletkezett szavak idővel általánosak lettek, meghonosodtak és a sztenderdbe kerültek. Példa erre a magyar mérföld összetett szó, amely első része a középfelnémet mîl vagy mîle ’mérföld’ szóból származik. Ebből mér lett a valamennyire hasonló hangzású magyar ige hatására. Ilyen szavak etimológiájára olykor a „keresztezett etimológia” (franciául étymologie croisée) terminust használják ellentétben az egyéni hibának tekintett „népetimológiá”-val. A népetimológiához hasonló a szándékos, humoros szóferdítés. Ez az esete a magyarban a °nyögdíjas vs. nyugdíjas, °televíziló vs. televízió, °ugrómókus vs. agronómus szavaknak. (hu)
|
