| dbo:abstract
|
- A néprajztudomány felfogásában népművészetnek tekinthető minden olyan műalkotás, amelyeket a hagyományos paraszti társadalom (népi kultúra), illetve Európán kívül a törzsi társadalmak természeti népei hoztak létre. „A népművészet azokból az alkotásokból áll, amelyeket a nép a maga szükségletére hoz létre saját hagyományai alapján” – lexikon definíciója szerint. Ide tartozó művészeti ágak: , népzene, néptánc, , . Kutatásával a néprajz tudománya foglalkozik. A vizsgálat tárgya a díszítőelemek, készítési módok összessége is. Kereskedelmi értelemben népművészetnek szokás nevezni még az iparművészet azon területét, amely a népi művészet stílusjegyeit átvéve hoz létre használati és dísztárgyakat. Egy harmadik definíció szerint népművészetnek tekinthető minden alkotás, ahol az alkotás technikáját, formavilágát az alkotók nem iskolai körülmények között sajátították el. E meghatározás alapján létezik városi népművészet is (városi folklór). A népművészet további ismérvei Andrásfalvy Bertalan szerint: 1.
* A létrehozás ideje, kora – az írásbeliség, az urbanizáció vagy annak hiánya jellemzi-e jobban az alkotót, annak társadalmi csoportját. 2.
* Eladásra, vagy saját használatra készült-e az adott tárgy. 3.
* Dísztárgyakról, vagy használati tárgyakról van-e szó (hagyományosan nem készültek pusztán dísztárgy funkciót betöltő tárgyak, a díszítések a használati tárgyakon jelentek meg). 4.
* Dal, tánc, ünnepi hagyomány (esküvő, halott búcsúztató, tél zavaró, új kenyér; szüret, stb) (hu)
- A néprajztudomány felfogásában népművészetnek tekinthető minden olyan műalkotás, amelyeket a hagyományos paraszti társadalom (népi kultúra), illetve Európán kívül a törzsi társadalmak természeti népei hoztak létre. „A népművészet azokból az alkotásokból áll, amelyeket a nép a maga szükségletére hoz létre saját hagyományai alapján” – lexikon definíciója szerint. Ide tartozó művészeti ágak: , népzene, néptánc, , . Kutatásával a néprajz tudománya foglalkozik. A vizsgálat tárgya a díszítőelemek, készítési módok összessége is. Kereskedelmi értelemben népművészetnek szokás nevezni még az iparművészet azon területét, amely a népi művészet stílusjegyeit átvéve hoz létre használati és dísztárgyakat. Egy harmadik definíció szerint népművészetnek tekinthető minden alkotás, ahol az alkotás technikáját, formavilágát az alkotók nem iskolai körülmények között sajátították el. E meghatározás alapján létezik városi népművészet is (városi folklór). A népművészet további ismérvei Andrásfalvy Bertalan szerint: 1.
* A létrehozás ideje, kora – az írásbeliség, az urbanizáció vagy annak hiánya jellemzi-e jobban az alkotót, annak társadalmi csoportját. 2.
* Eladásra, vagy saját használatra készült-e az adott tárgy. 3.
* Dísztárgyakról, vagy használati tárgyakról van-e szó (hagyományosan nem készültek pusztán dísztárgy funkciót betöltő tárgyak, a díszítések a használati tárgyakon jelentek meg). 4.
* Dal, tánc, ünnepi hagyomány (esküvő, halott búcsúztató, tél zavaró, új kenyér; szüret, stb) (hu)
|
