| dbo:abstract
|
- Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye Nógrád vármegye és Hont vármegye Magyarországon maradt csonka területének az összevonásával jött létre az 1923. évi XXXV. tc. rendelkezései alapján. A törvény szerint a megye hét járásra oszlott és székhelye Balassagyarmat volt, a járások száma azonban később csökkent. Megszűnésére 1938-ban az I. bécsi döntés nyomán került sor, amikor mindkét egykori vármegye legnagyobb része újra magyar terület lett. Ekkor a két megyét különválasztották, Nógrád vármegye ismét önálló lett, viszont Hont vármegyét összevonták az egykori Bars vármegye Magyarországhoz került részével Bars és Hont k.e.e. vármegye néven, Léva székhellyel. A II. világháború végén kötött fegyverszüneti megállapodást követően ismét az 1938 előtti határok álltak helyre, ezért 1945-ben újabb közigazgatási rendezésre került sor, melynek során a két vármegyét immár véglegesen Nógrád-Hont vármegye néven egyesítették. (hu)
- Nógrád és Hont közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye Nógrád vármegye és Hont vármegye Magyarországon maradt csonka területének az összevonásával jött létre az 1923. évi XXXV. tc. rendelkezései alapján. A törvény szerint a megye hét járásra oszlott és székhelye Balassagyarmat volt, a járások száma azonban később csökkent. Megszűnésére 1938-ban az I. bécsi döntés nyomán került sor, amikor mindkét egykori vármegye legnagyobb része újra magyar terület lett. Ekkor a két megyét különválasztották, Nógrád vármegye ismét önálló lett, viszont Hont vármegyét összevonták az egykori Bars vármegye Magyarországhoz került részével Bars és Hont k.e.e. vármegye néven, Léva székhellyel. A II. világháború végén kötött fegyverszüneti megállapodást követően ismét az 1938 előtti határok álltak helyre, ezért 1945-ben újabb közigazgatási rendezésre került sor, melynek során a két vármegyét immár véglegesen Nógrád-Hont vármegye néven egyesítették. (hu)
|
