| dbo:abstract
|
- Núr ad-Dín al-Bitrúdzsi vagy latin nevén Alpetragius arab csillagász és asztrológus volt, aki a 12. században élt az Ibériai-félszigeten. Latin neve a Cordobától északra fekvő Pedroche helységtől származik. A Ptolemaiosz-féle világrendszert az Eudoxosz-féle szférák rendszerére emlékeztető szerkezettel akarta pótolni. Felfogása szerint az egyetlen intelligencia vagy erő az összes homocentrikus szférák keletről nyugatra történő mozgásainak okozója. Az Arisztotelész természetfilozófiáján alapuló szisztéma középpontjaként a Földet tette meg, és Ptolemaiosszal szemben azt hirdette, hogy csakis a külső szféra bírmozgató erővel, és a belső szférák ahhoz próbálnak igazodni, ez azonban – távolságuk miatt – csak bizonyos késéssel mehet végbe. Minden egyes szféra egyszeri keringését, melyet tulajdonképp 24 óra alatt kellene végezni, annyival később végzi, minél közelebb esik a közös centrumhoz. Rendszere Európában a 13. században terjedt el és a reneszánszig hatott Európa csillagászaira. (hu)
- Núr ad-Dín al-Bitrúdzsi vagy latin nevén Alpetragius arab csillagász és asztrológus volt, aki a 12. században élt az Ibériai-félszigeten. Latin neve a Cordobától északra fekvő Pedroche helységtől származik. A Ptolemaiosz-féle világrendszert az Eudoxosz-féle szférák rendszerére emlékeztető szerkezettel akarta pótolni. Felfogása szerint az egyetlen intelligencia vagy erő az összes homocentrikus szférák keletről nyugatra történő mozgásainak okozója. Az Arisztotelész természetfilozófiáján alapuló szisztéma középpontjaként a Földet tette meg, és Ptolemaiosszal szemben azt hirdette, hogy csakis a külső szféra bírmozgató erővel, és a belső szférák ahhoz próbálnak igazodni, ez azonban – távolságuk miatt – csak bizonyos késéssel mehet végbe. Minden egyes szféra egyszeri keringését, melyet tulajdonképp 24 óra alatt kellene végezni, annyival később végzi, minél közelebb esik a közös centrumhoz. Rendszere Európában a 13. században terjedt el és a reneszánszig hatott Európa csillagászaira. (hu)
|
