| dbo:abstract
|
- A biológiában a nőnem a két biológiai nem (ivar) egyike. A másik biológiai nem a hímnem. A nőnemű lények termelnek, melyik nagyok és kevéssé mozgékonyak, szemben a hímivarsejtekkel, melyek kicsik és mozgékonyak. A kloroplasztiszt és a mitokondriumot (ezek viszonylag autonóm, endoszimbiotikus eredetű sejtszervecskék) mindig a nőivarsejtek adják át a következő generációba, a hímivarsejtekből ezek nem öröklődnek. A nőnemű állatot nősténynek nevezik. A madarak nőstényét nevezik tojónak is. Egyes emlősöknél a nőstény neve tehén (lásd: kérődzők, vízilófélék, orrszarvúfélék, ormányosok, tengeritehenek és úszólábúak), kanca (lófélék, tevefélék), szuka (kutyafélék), koca (disznófélék és pekarifélék), suta (őz). A nőnemű ember elnevezése nő, illetve az ivarérettség elérése előtt lány. A nőnemet jelölő : ♀ (hu)
- A biológiában a nőnem a két biológiai nem (ivar) egyike. A másik biológiai nem a hímnem. A nőnemű lények termelnek, melyik nagyok és kevéssé mozgékonyak, szemben a hímivarsejtekkel, melyek kicsik és mozgékonyak. A kloroplasztiszt és a mitokondriumot (ezek viszonylag autonóm, endoszimbiotikus eredetű sejtszervecskék) mindig a nőivarsejtek adják át a következő generációba, a hímivarsejtekből ezek nem öröklődnek. A nőnemű állatot nősténynek nevezik. A madarak nőstényét nevezik tojónak is. Egyes emlősöknél a nőstény neve tehén (lásd: kérődzők, vízilófélék, orrszarvúfélék, ormányosok, tengeritehenek és úszólábúak), kanca (lófélék, tevefélék), szuka (kutyafélék), koca (disznófélék és pekarifélék), suta (őz). A nőnemű ember elnevezése nő, illetve az ivarérettség elérése előtt lány. A nőnemet jelölő : ♀ (hu)
|
