| dbo:abstract
|
- Az obeliszk (a görög ὀβελίσκος – obeliszkosz szóból, ami az ὀβελός – obelosz, ', szög, hegyes oszlop' kicsinyítő képzős alakja) magas, felfelé keskenyedő, négyzet keresztmetszetű kőoszlop, amely gúla alakú csúcsban végződik; ókori egyiptomi napszimbólum. Csúcsát, amelyen először csillant meg a reggeli napfény, fém- (legtöbbször arany-) lapokkal fedték be, törzsére a napistenhez szóló imákat véstek. Az egyiptomi templomokban gyakran egy pár obeliszk állt a pülón előtt. Az ókori obeliszkek gyakran voltak (egy kőből kifaragottak), napjainkban leginkább több kőből rakják össze, és üregesek is lehetnek. (hu)
- Az obeliszk (a görög ὀβελίσκος – obeliszkosz szóból, ami az ὀβελός – obelosz, ', szög, hegyes oszlop' kicsinyítő képzős alakja) magas, felfelé keskenyedő, négyzet keresztmetszetű kőoszlop, amely gúla alakú csúcsban végződik; ókori egyiptomi napszimbólum. Csúcsát, amelyen először csillant meg a reggeli napfény, fém- (legtöbbször arany-) lapokkal fedték be, törzsére a napistenhez szóló imákat véstek. Az egyiptomi templomokban gyakran egy pár obeliszk állt a pülón előtt. Az ókori obeliszkek gyakran voltak (egy kőből kifaragottak), napjainkban leginkább több kőből rakják össze, és üregesek is lehetnek. (hu)
|
