| dbo:abstract
|
- Az obi-ugor nyelvek a finnugor nyelvek alcsoportja, a magyar nyelv legközelebbi rokonai. A nyelveket Oroszország középső területén, az Ob, az Irtis és az Urál hegység között beszélik. Két nyelv tartozik az alcsoportba, a manysi (korábbi orosz eredetű nevén vogul) és a hanti (korábban osztják). Mivel a magyarokkal való kapcsolatuk korán megszakadt, nagy eltérések vannak a mondattanban, a szókincsben és a hangtanban. A manysi és a hanti közel áll egymáshoz, de nem érthető kölcsönösen, sőt a különböző nyelvjáráscsoportjaik beszélői sem értik meg egymást a nagy földrajzi távolság okozta elszigetelődés miatt. Az obi-ugor nyelvekre nagy hatással voltak a török nyelvek, különösen a tatár. 1930-ig nem volt írásuk, sem írott vagy irodalmi hagyományuk. 1937 óta módosított cirill ábécét használnak, de nem alakult ki jelentős irodalom e nyelveken, azokat hivatalosan és az oktatásban is ritkán használják. Oroszország-szerte a manysinak kb. 3800 beszélője van, míg a hantinak 14 280. (hu)
- Az obi-ugor nyelvek a finnugor nyelvek alcsoportja, a magyar nyelv legközelebbi rokonai. A nyelveket Oroszország középső területén, az Ob, az Irtis és az Urál hegység között beszélik. Két nyelv tartozik az alcsoportba, a manysi (korábbi orosz eredetű nevén vogul) és a hanti (korábban osztják). Mivel a magyarokkal való kapcsolatuk korán megszakadt, nagy eltérések vannak a mondattanban, a szókincsben és a hangtanban. A manysi és a hanti közel áll egymáshoz, de nem érthető kölcsönösen, sőt a különböző nyelvjáráscsoportjaik beszélői sem értik meg egymást a nagy földrajzi távolság okozta elszigetelődés miatt. Az obi-ugor nyelvekre nagy hatással voltak a török nyelvek, különösen a tatár. 1930-ig nem volt írásuk, sem írott vagy irodalmi hagyományuk. 1937 óta módosított cirill ábécét használnak, de nem alakult ki jelentős irodalom e nyelveken, azokat hivatalosan és az oktatásban is ritkán használják. Oroszország-szerte a manysinak kb. 3800 beszélője van, míg a hantinak 14 280. (hu)
|
