| dbo:abstract
|
- Az obon (お盆) vagy bon (盆) japán buddhista hagyomány az ősök szellemeinek tiszteletére. Az évek folyamán ez a buddhista-konfuciánus hagyomány családi ünneppé alakult, melynek során az emberek meglátogatják az ősi családi helyeket és megtisztítják őseik sírját, illetve az ősök szellemei is ilyenkor hivatottak meglátogatni a családi oltárokat. Az obont több mint 500 éve ünneplik Japánban és hagyományosan a bon-odori tánc is hozzátartozik. A fesztivál három napon keresztül tart, azonban kezdete Japán régiói között eltér. Amikor a holdnaptárt a Meidzsi-kor kezdetén leváltotta a Gergely-naptár, arra különbözően reagáltak a települések, így három különböző napon is tartanak obont. A „sicsigacu obon” (júliusi obon) időpontját a szolunáris naptár szerint jelölték ki, így azt július 15. tájékán, a egyidőben ünneplik Japán keleti részében, Kantóban, így Tokióban, Jokohamában és Tóhokuban is. A „hacsigacu obon” (augusztusi obon) időpontját a holdnaptár szerint jelölték ki, így azt augusztus 15. tájékán ünneplik, ekkor ünneplik a legtöbben az obont. A „kju obon”-t (régi obon) a holdnaptár hetedik hónapjának 15. napján ünneplik, és így annak dátuma minden évben eltér. A kju obont olyan területeken ünneplik, mint Kantó észak része, Csúgoku, Sikoku vagy Okinava prefektúra. Ugyan ezen három nap hivatalosan nem minősül munkaszüneti napnak, azonban szokás szerint az emberek szabadságot kapnak. (hu)
- Az obon (お盆) vagy bon (盆) japán buddhista hagyomány az ősök szellemeinek tiszteletére. Az évek folyamán ez a buddhista-konfuciánus hagyomány családi ünneppé alakult, melynek során az emberek meglátogatják az ősi családi helyeket és megtisztítják őseik sírját, illetve az ősök szellemei is ilyenkor hivatottak meglátogatni a családi oltárokat. Az obont több mint 500 éve ünneplik Japánban és hagyományosan a bon-odori tánc is hozzátartozik. A fesztivál három napon keresztül tart, azonban kezdete Japán régiói között eltér. Amikor a holdnaptárt a Meidzsi-kor kezdetén leváltotta a Gergely-naptár, arra különbözően reagáltak a települések, így három különböző napon is tartanak obont. A „sicsigacu obon” (júliusi obon) időpontját a szolunáris naptár szerint jelölték ki, így azt július 15. tájékán, a egyidőben ünneplik Japán keleti részében, Kantóban, így Tokióban, Jokohamában és Tóhokuban is. A „hacsigacu obon” (augusztusi obon) időpontját a holdnaptár szerint jelölték ki, így azt augusztus 15. tájékán ünneplik, ekkor ünneplik a legtöbben az obont. A „kju obon”-t (régi obon) a holdnaptár hetedik hónapjának 15. napján ünneplik, és így annak dátuma minden évben eltér. A kju obont olyan területeken ünneplik, mint Kantó észak része, Csúgoku, Sikoku vagy Okinava prefektúra. Ugyan ezen három nap hivatalosan nem minősül munkaszüneti napnak, azonban szokás szerint az emberek szabadságot kapnak. (hu)
|
