| dbo:abstract
|
- Az obszervánsok a ferencesek egyik ága, egy sarutlan, a Kisebb Testvérek Rendje (OFM) szerzetesrend. A 15. század elején indult megújulási mozgalmak révén jött létre, a Ferences rend szigorúbb ága. Ez a rendi ág is az eredeti ferences regula szellemében dolgozta ki alapokmányát, a Konstitúciót. Magyarországon cseri barátok-nak is hívták őket. Egy korabeli jegyzék szerint 1263 és 1270 között már 25 kolostoruk volt a Magyar Királyságban. A „cseri barátok” nevüket ruhájuk színéről kapták, a ‘szürke’ jelentésű szláv „cseri” szó átvételével. Magyarországi népszerűségük gyors növekedését az irányzatukhoz tartozó két nagyhatású misszionárius, Marchiai Szent Jakab és a nándorfehérvári diadal hősének, Kapisztrán Szent Jánosnak magyarországi működése is segítette. A ferencesek szabályokat szigorúan megtartó ága, amely már a 14. században megjelent Magyarországon. Eleinte csak az ország déli vidékein alapítottak kolostorokat. Fő célkitűzésük errefelé nem annyira a hitetlenek, mint inkább az ortodoxok (a korabeli szóhasználat szerint szakadárok vagy skizmatikusok) és a bogumil eretnekek megtérítése volt. A korai jelenlétük ellenére kolostoraik száma csak a 15. század közepétől, egészen pontosan 1444-től szaporodik meg nagyobb mértékben.1500-1700 szerzetessel Angliától német területeken át a Cseh- és a Lengyel Királyságig, a Magyar Királyság területére esett az obszerváns kolostorok 34 százaléka, itt élt a szerzetesek csaknem 30 százaléka. Népszerű vándorprédikációkra, térítésre és a tábori papság szerepére a török hadjáratokban csaknem kizárólag a „cseri barátok" közül kerültek ki papok. (hu)
- Az obszervánsok a ferencesek egyik ága, egy sarutlan, a Kisebb Testvérek Rendje (OFM) szerzetesrend. A 15. század elején indult megújulási mozgalmak révén jött létre, a Ferences rend szigorúbb ága. Ez a rendi ág is az eredeti ferences regula szellemében dolgozta ki alapokmányát, a Konstitúciót. Magyarországon cseri barátok-nak is hívták őket. Egy korabeli jegyzék szerint 1263 és 1270 között már 25 kolostoruk volt a Magyar Királyságban. A „cseri barátok” nevüket ruhájuk színéről kapták, a ‘szürke’ jelentésű szláv „cseri” szó átvételével. Magyarországi népszerűségük gyors növekedését az irányzatukhoz tartozó két nagyhatású misszionárius, Marchiai Szent Jakab és a nándorfehérvári diadal hősének, Kapisztrán Szent Jánosnak magyarországi működése is segítette. A ferencesek szabályokat szigorúan megtartó ága, amely már a 14. században megjelent Magyarországon. Eleinte csak az ország déli vidékein alapítottak kolostorokat. Fő célkitűzésük errefelé nem annyira a hitetlenek, mint inkább az ortodoxok (a korabeli szóhasználat szerint szakadárok vagy skizmatikusok) és a bogumil eretnekek megtérítése volt. A korai jelenlétük ellenére kolostoraik száma csak a 15. század közepétől, egészen pontosan 1444-től szaporodik meg nagyobb mértékben.1500-1700 szerzetessel Angliától német területeken át a Cseh- és a Lengyel Királyságig, a Magyar Királyság területére esett az obszerváns kolostorok 34 százaléka, itt élt a szerzetesek csaknem 30 százaléka. Népszerű vándorprédikációkra, térítésre és a tábori papság szerepére a török hadjáratokban csaknem kizárólag a „cseri barátok" közül kerültek ki papok. (hu)
|
