| dbo:abstract
|
- Odin, (más néven Oden, ó-északi nyelven Óðinn, , németül: Wotan, Wuotan vagy, óangol: Wōden vagy Wōdan) a skandináv és germán mitológia legfontosabb istene és a panteon legidősebb, leghatalmasabb, legbölcsebb tagja. Odin a háború, győzelem, az akasztófák, a téboly, az uralkodás, halál, bölcsesség, költészet, szónoklat, varázslat és a rúnák istene. Felesége Frigg, a szülés és termékenység istennője. Odin szülei Bor/Bur – a hímnős, teremtetlen ősóriás, Buri fia – valamint a jötunn Bestla. Fivérei Vili és Vé (néha Hönir és Lodur). Fivéreivel együtt Odin végzett a kozmikus ősóriással, Ymirrel, akinek holttestéből megteremtették Midgárdot, az emberek világát. Ifjú éveit feltehetően vándorlással töltötte, amelynek során a bölcsesség és az örök hatalom megszerzése után kutatott. Ő volt az, aki megszerezte az istenek és az emberek számára a Költészet Mézsörét egy Suttung nevű óriástól, valamint ugyancsak ő szerzi meg a mágikus rúnákat. Ennek érdekében kilenc napig, varázserejű lándzsájával, a Gungnirrel átnyársalva a testét, "magamagának" áldozva, felakasztva függött a világfa, az Yggdrasil törzsén. A megszerzett rúnákkal díszíti dárdáját, valamint nyolclábú lova, Szleipnir fogait is. Hogy szert tegyen a bölcsességre, Odin feláldozta fél szemét Mímir kútjában, hogy ihasson a bölcsességet adó vízből, a kút pedig a mai napig őrzi azt. Általában magas, nagy szakállú, ősz, félszemű öregemberként jelenik meg, akinek arcát eltakarja széles karimájú kalapja. Ahogy az északi istenek többsége, Odin sem halhatatlan: az istenek alkonyának, a Ragnaröknek idején ő is elesik a szörnyek és óriások ellen folytatott harcban. Elsőként veti magát a küzdelembe, azonban elsőként is esik el, mivel Fenrir, a hatalmas farkas elnyeli őt. Odin azonban mindennek tudatában van, mégis eljátssza a szerepét, hogy a régi világ pusztulásával új világ születhessen, mely felett fia, Baldr uralkodik. (hu)
- Odin, (más néven Oden, ó-északi nyelven Óðinn, , németül: Wotan, Wuotan vagy, óangol: Wōden vagy Wōdan) a skandináv és germán mitológia legfontosabb istene és a panteon legidősebb, leghatalmasabb, legbölcsebb tagja. Odin a háború, győzelem, az akasztófák, a téboly, az uralkodás, halál, bölcsesség, költészet, szónoklat, varázslat és a rúnák istene. Felesége Frigg, a szülés és termékenység istennője. Odin szülei Bor/Bur – a hímnős, teremtetlen ősóriás, Buri fia – valamint a jötunn Bestla. Fivérei Vili és Vé (néha Hönir és Lodur). Fivéreivel együtt Odin végzett a kozmikus ősóriással, Ymirrel, akinek holttestéből megteremtették Midgárdot, az emberek világát. Ifjú éveit feltehetően vándorlással töltötte, amelynek során a bölcsesség és az örök hatalom megszerzése után kutatott. Ő volt az, aki megszerezte az istenek és az emberek számára a Költészet Mézsörét egy Suttung nevű óriástól, valamint ugyancsak ő szerzi meg a mágikus rúnákat. Ennek érdekében kilenc napig, varázserejű lándzsájával, a Gungnirrel átnyársalva a testét, "magamagának" áldozva, felakasztva függött a világfa, az Yggdrasil törzsén. A megszerzett rúnákkal díszíti dárdáját, valamint nyolclábú lova, Szleipnir fogait is. Hogy szert tegyen a bölcsességre, Odin feláldozta fél szemét Mímir kútjában, hogy ihasson a bölcsességet adó vízből, a kút pedig a mai napig őrzi azt. Általában magas, nagy szakállú, ősz, félszemű öregemberként jelenik meg, akinek arcát eltakarja széles karimájú kalapja. Ahogy az északi istenek többsége, Odin sem halhatatlan: az istenek alkonyának, a Ragnaröknek idején ő is elesik a szörnyek és óriások ellen folytatott harcban. Elsőként veti magát a küzdelembe, azonban elsőként is esik el, mivel Fenrir, a hatalmas farkas elnyeli őt. Odin azonban mindennek tudatában van, mégis eljátssza a szerepét, hogy a régi világ pusztulásával új világ születhessen, mely felett fia, Baldr uralkodik. (hu)
|
