| dbo:abstract
|
- Az olajhozamcsúcs vagy röviden olajcsúcs egy vitatott elmélet a kőolaj kitermelésének időbeli tetőzéséről. Az olajhozamcsúcsot az úgynevezett jósolja meg, amelyet M. King Hubbert, a geofizikusa 1956-ban alkotott meg. Az elmélet az Egyesült Államok kőolaj-kitermelésének maximumát 1965-1970 időszakra jósolta meg. Korábban úgy vélték hogy ezzel mindössze egy évet tévedett, mivel az Egyesült Államok olajkitermelési csúcsa 1971-ben volt. Az új kitermelési technológiák okán azonban az USA kőolaj kitermelése újra meredeken növekszik, ezért az olajhozamcsúcs-elmélet legerősebb bizonyítéka megdőlni látszik. Az első hasonló feltételezéseken alapuló, a világ kőolaj-kitermelésére vonatkozó, széles körben is ismert elméletet amerikai geofizikus publikálta a tudományos folyóirat 1998. márciusi számában. Az 1980-as évektől kezdve mind több kutató foglalkozott a készletek kimerülésének gondolatával, ezt nevezik olajhozamcsúcs-elméletnek, vagy röviden olajcsúcs-elméletnek (angolul: peak oil theory). Az elmélet szerint a Föld növekvő népessége és az egy főre jutó növekvő energiaigény hatása a hatványozódó (exponenciális) erőforrás-felhasználás. Jelenleg (2008-ban) az ősmaradványi (fosszilis) erőforrások – úgymint kőolaj, földgáz és kőszén – az erőforrás-felhasználás 87%-át teszik ki, ezért az emberiség függése tőlük rendkívüli. Ám a készletek végesek, ezért szükségképpen elérünk egy csúcsot, amin túl az olajkitermelés a véges készletek miatt már nem növelhető. Ez az olajcsúcs. (hu)
- Az olajhozamcsúcs vagy röviden olajcsúcs egy vitatott elmélet a kőolaj kitermelésének időbeli tetőzéséről. Az olajhozamcsúcsot az úgynevezett jósolja meg, amelyet M. King Hubbert, a geofizikusa 1956-ban alkotott meg. Az elmélet az Egyesült Államok kőolaj-kitermelésének maximumát 1965-1970 időszakra jósolta meg. Korábban úgy vélték hogy ezzel mindössze egy évet tévedett, mivel az Egyesült Államok olajkitermelési csúcsa 1971-ben volt. Az új kitermelési technológiák okán azonban az USA kőolaj kitermelése újra meredeken növekszik, ezért az olajhozamcsúcs-elmélet legerősebb bizonyítéka megdőlni látszik. Az első hasonló feltételezéseken alapuló, a világ kőolaj-kitermelésére vonatkozó, széles körben is ismert elméletet amerikai geofizikus publikálta a tudományos folyóirat 1998. márciusi számában. Az 1980-as évektől kezdve mind több kutató foglalkozott a készletek kimerülésének gondolatával, ezt nevezik olajhozamcsúcs-elméletnek, vagy röviden olajcsúcs-elméletnek (angolul: peak oil theory). Az elmélet szerint a Föld növekvő népessége és az egy főre jutó növekvő energiaigény hatása a hatványozódó (exponenciális) erőforrás-felhasználás. Jelenleg (2008-ban) az ősmaradványi (fosszilis) erőforrások – úgymint kőolaj, földgáz és kőszén – az erőforrás-felhasználás 87%-át teszik ki, ezért az emberiség függése tőlük rendkívüli. Ám a készletek végesek, ezért szükségképpen elérünk egy csúcsot, amin túl az olajkitermelés a véges készletek miatt már nem növelhető. Ez az olajcsúcs. (hu)
|
