| dbo:abstract
|
- Az oldhatóság fogalma alatt a az oldott anyag és az oldószer tömegarányát értjük. Adott oldódó komponens esetében ez függ az oldószer anyagi minőségétől, a hőmérséklettől és – főként gáz oldódása esetén – a komponens parciális nyomásától. Ez megadja például, hogy 100 g oldószerben az adott komponensből – adott hőmérsékleten és nyomáson – maximálisan hány gramm oldható fel. Mértékegysége: g/100g oldószer. Az oldhatóság mértékének megadására azonban valamennyi ismert koncentráció-mértékegység használható. Néhány jól oldódó szilárd vegyület oldhatósága vízben20 °C-on (értéke): nátrium-klorid az oldószer tömegére 35,8%, térfogatára 35,74%.IUPAC szerinti szabványos értékként: Néhány, rosszul oldódó szilárd vegyület oldhatósága vízben,20 °C-on (ahol L az , és pL= -lg(L) ). Néhány, jól oldódó légnemű vegyület oldhatósága vízben, 20 °C-on és 101 325 Pa nyomáson (hu)
- Az oldhatóság fogalma alatt a az oldott anyag és az oldószer tömegarányát értjük. Adott oldódó komponens esetében ez függ az oldószer anyagi minőségétől, a hőmérséklettől és – főként gáz oldódása esetén – a komponens parciális nyomásától. Ez megadja például, hogy 100 g oldószerben az adott komponensből – adott hőmérsékleten és nyomáson – maximálisan hány gramm oldható fel. Mértékegysége: g/100g oldószer. Az oldhatóság mértékének megadására azonban valamennyi ismert koncentráció-mértékegység használható. Néhány jól oldódó szilárd vegyület oldhatósága vízben20 °C-on (értéke): nátrium-klorid az oldószer tömegére 35,8%, térfogatára 35,74%.IUPAC szerinti szabványos értékként: Néhány, rosszul oldódó szilárd vegyület oldhatósága vízben,20 °C-on (ahol L az , és pL= -lg(L) ). Néhány, jól oldódó légnemű vegyület oldhatósága vízben, 20 °C-on és 101 325 Pa nyomáson (hu)
|
