dbo:abstract
|
- Az olvadáshő – az olvadási entalpia (ΔmH) –, az egységnyi mennyiségű anyagnak állandó hőmérsékleten – az olvadásponton – és állandó nyomáson történő megolvadásához szükséges . Az egységnyi anyagmennyiségre vonatkozó moláris olvadáshő mértékegysége a kJ/mol, a tömegegységre vonatkozó fajlagos olvadáshőé pedig kJ/kg. Ha egy szilárd testet melegítünk, annak hőmérséklete az átvett hőenergia függvényében nő. Az atomi részecskék szintjén, a hőmérséklet-növekedése a rezgés növekedését jelenti a kristályrács rácspontjai körül, ez eredményezi a hőtágulást. Egy bizonyos hőmérsékleten, amely megfelel az olvadáspontnak, a rezgések olyan erőteljessé válnak, hogy a test alakjának megtartását biztosító másodlagos kötések rövid időre megszakadnak, mikor a részecskék szabadon elmozdulnak szomszédjaik mellől. Ebben a fázisban újabb energiabevitel már nem emeli a hőmérsékletet, hanem mind több részecske szakad ki a kristályrácsból. Mikor az egész anyag megolvadt, és a melegítés tovább folyik, a hőmérséklet elkezd újra emelkedni. A továbbiakban a fizikai kötések nem szűnnek meg teljesen, hanem egy dinamikus egyensúly alakul ki, mikor állandóan kötések szakadnak fel, de újak is létrejönnek más és más részecskék között. Így a részecskék nem jutnak a légtérbe, mint párolgáskor, de nem marad meg a test eredeti alakja sem. (hu)
- Az olvadáshő – az olvadási entalpia (ΔmH) –, az egységnyi mennyiségű anyagnak állandó hőmérsékleten – az olvadásponton – és állandó nyomáson történő megolvadásához szükséges . Az egységnyi anyagmennyiségre vonatkozó moláris olvadáshő mértékegysége a kJ/mol, a tömegegységre vonatkozó fajlagos olvadáshőé pedig kJ/kg. Ha egy szilárd testet melegítünk, annak hőmérséklete az átvett hőenergia függvényében nő. Az atomi részecskék szintjén, a hőmérséklet-növekedése a rezgés növekedését jelenti a kristályrács rácspontjai körül, ez eredményezi a hőtágulást. Egy bizonyos hőmérsékleten, amely megfelel az olvadáspontnak, a rezgések olyan erőteljessé válnak, hogy a test alakjának megtartását biztosító másodlagos kötések rövid időre megszakadnak, mikor a részecskék szabadon elmozdulnak szomszédjaik mellől. Ebben a fázisban újabb energiabevitel már nem emeli a hőmérsékletet, hanem mind több részecske szakad ki a kristályrácsból. Mikor az egész anyag megolvadt, és a melegítés tovább folyik, a hőmérséklet elkezd újra emelkedni. A továbbiakban a fizikai kötések nem szűnnek meg teljesen, hanem egy dinamikus egyensúly alakul ki, mikor állandóan kötések szakadnak fel, de újak is létrejönnek más és más részecskék között. Így a részecskék nem jutnak a légtérbe, mint párolgáskor, de nem marad meg a test eredeti alakja sem. (hu)
|