| dbo:abstract
|
- Az olvasótábor mozgalom 1972-ben indult, a táborok létrehozásában, elterjesztésében jelentős szerepe volt Fábián Zoltán írónak, aki 1970-től a Magyar Írószövetség titkára , 1969-től pedig az titkára volt. Az első olvasótábort 1972-ben rendezték meg Felsőtárkányban, bodrogi és hatvani kisiskolások részvételével, a Heves megyei KISZ- és Úttörőtáborban. Az ötlet Varga Csabától származott, a kivitelezésben Kovács István, Mózsi Ferenc, Ratkó József, Szentmihályi Szabó Péter és Vasy Géza segítettek. Az olvasótábor az iskolai oktatást kiegészítve, ahhoz kötődve, az ifjúság különböző korosztályainak és rétegeinek olvasóvá nevelését segített előkészíteni. Az olvasótábor célja nem az olvasóvá nevelés, ez egyrészt eszköz, másrészt következmény, az értékrend, önismeret, világkép, világnézet fejlesztéséhez. Kamarás István igazi hungaricumnak nevezte ezt az alternatív művelődési formát. A résztvevők először hátrányos helyzetű 10-14 évesek, majd szakmunkástanulók, végül diplomások személyiségének, identitásának formálását segítette. A táborlakókban felébresztve a homo aestheticust, a homo ludenst, a homo politicust és a homo religiosust. Az értékek közvetítése az olvasótáborban dialógus formában történt, ennek következményeként katartikus történés, happening keletkezett. Mérei Ferenc gondolatai az olvasótáborról: „Valószínűleg jó úton jártok. Amit műveltségi anyagban a tábor nyújtott megfelel kornak, és a műveltség a függetlenség egyik lehetséges útja elgondolásnak, és nagyon megfelel az olvasótáborban résztvevő nemzedéknek. Különösen tetszett nekem az emberszelídítés gondolata és az országalapítás” (hu)
- Az olvasótábor mozgalom 1972-ben indult, a táborok létrehozásában, elterjesztésében jelentős szerepe volt Fábián Zoltán írónak, aki 1970-től a Magyar Írószövetség titkára , 1969-től pedig az titkára volt. Az első olvasótábort 1972-ben rendezték meg Felsőtárkányban, bodrogi és hatvani kisiskolások részvételével, a Heves megyei KISZ- és Úttörőtáborban. Az ötlet Varga Csabától származott, a kivitelezésben Kovács István, Mózsi Ferenc, Ratkó József, Szentmihályi Szabó Péter és Vasy Géza segítettek. Az olvasótábor az iskolai oktatást kiegészítve, ahhoz kötődve, az ifjúság különböző korosztályainak és rétegeinek olvasóvá nevelését segített előkészíteni. Az olvasótábor célja nem az olvasóvá nevelés, ez egyrészt eszköz, másrészt következmény, az értékrend, önismeret, világkép, világnézet fejlesztéséhez. Kamarás István igazi hungaricumnak nevezte ezt az alternatív művelődési formát. A résztvevők először hátrányos helyzetű 10-14 évesek, majd szakmunkástanulók, végül diplomások személyiségének, identitásának formálását segítette. A táborlakókban felébresztve a homo aestheticust, a homo ludenst, a homo politicust és a homo religiosust. Az értékek közvetítése az olvasótáborban dialógus formában történt, ennek következményeként katartikus történés, happening keletkezett. Mérei Ferenc gondolatai az olvasótáborról: „Valószínűleg jó úton jártok. Amit műveltségi anyagban a tábor nyújtott megfelel kornak, és a műveltség a függetlenség egyik lehetséges útja elgondolásnak, és nagyon megfelel az olvasótáborban résztvevő nemzedéknek. Különösen tetszett nekem az emberszelídítés gondolata és az országalapítás” (hu)
|
