| dbo:abstract
|
- Az orosz–ukrán háború folyamatban lévő fegyveres összecsapás Oroszország és Ukrajna között. A háború 2014 februárjában kezdődött az ukrán Euromajdan-forradalom után, és kezdetben az Ukrajna részeként nemzetközileg elismert Krím és Donbász státuszára összpontosított. A konfliktus első nyolc évében a Krím orosz annektálása (2014) és a donbászi háború (2014-től napjainkig) az ukránok és az oroszok által támogatott szeparatisták között, valamint haditengerészeti incidensek, kiberhadviselés és politikai feszültségek voltak. Az orosz–ukrán határon 2021 végétől kezdődő orosz katonai felépítést követően a konfliktus jelentősen kiszélesedett, amikor Oroszország 2022. február 24-én teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Az Euromajdan-tüntetéseket és a Viktor Janukovics oroszbarát elnök 2014 februári leváltását eredményező forradalmat követően Ukrajna egyes részein oroszbarát zavargások törtek ki. Jelvény nélküli orosz katonák átvették az irányítást a stratégiai pozíciók és az infrastruktúra felett Ukrajna Krím területén, és elfoglalták a krími parlamentet. Oroszország vitatott népszavazást szervezett, amelynek eredménye az volt, hogy a Krím csatlakozzon Oroszországhoz. Ez a Krím annektálásához vezetett. 2014 áprilisában az oroszbarát csoportok demonstrációi a Donbászban háborúvá fajultak az ukrán fegyveres erők és a magukat kikiáltott donyecki és luhanszki köztársaságok oroszok által támogatott szeparatistái között. 2014 augusztusában jelzés nélküli orosz katonai járművek lépték át a határt a donyecki köztársaságba. Be nem jelentett háború kezdődött az egyik oldalon az ukrán erők között, a másik oldalon pedig a szakadárok keveredtek orosz csapatokkal, bár Oroszország megpróbálta eltitkolni részvételét. A háború statikus konfliktussá fajult, többszöri sikertelen fegyverszüneti kísérletekkel. 2015-ben Oroszország és Ukrajna aláírta a Minszk II egyezményt, de számos vita akadályozta azok maradéktalan végrehajtását. 2019-re Ukrajna 7%-át az ukrán kormány ideiglenesen megszállt területnek minősítette. 2021-ben és 2022 elején jelentős orosz hadsereg gyűlt össze Ukrajna határai körül. A NATO azzal vádolta Oroszországot, hogy inváziót tervez, amit tagadott. Vlagyimir Putyin orosz elnök hazája fenyegetéseként bírálta a NATO bővítését, és követelte, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a katonai szövetséghez. Ezenkívül irredenta nézeteket fogalmazott meg, megkérdőjelezte Ukrajna létjogosultságát, és hamisan azt állította, hogy Ukrajnát Vlagyimir Lenin alapította. 2022. február 21-én Oroszország hivatalosan is elismerte a két magát szeparatistának valló Donbász államot, és nyíltan csapatokat küldött a területekre. Három nappal később Oroszország megtámadta Ukrajnát. A nemzetközi közösség nagy része elítélte Oroszországot Ukrajnában tett lépései miatt, azzal vádolva, hogy megsérti a nemzetközi jogot és megsérti Ukrajna szuverenitását. Sok ország gazdasági szankciókat vezetett be Oroszország, orosz magánszemélyek vagy vállalatok ellen, különösen a 2022-es invázió után. (hu)
- Az orosz–ukrán háború folyamatban lévő fegyveres összecsapás Oroszország és Ukrajna között. A háború 2014 februárjában kezdődött az ukrán Euromajdan-forradalom után, és kezdetben az Ukrajna részeként nemzetközileg elismert Krím és Donbász státuszára összpontosított. A konfliktus első nyolc évében a Krím orosz annektálása (2014) és a donbászi háború (2014-től napjainkig) az ukránok és az oroszok által támogatott szeparatisták között, valamint haditengerészeti incidensek, kiberhadviselés és politikai feszültségek voltak. Az orosz–ukrán határon 2021 végétől kezdődő orosz katonai felépítést követően a konfliktus jelentősen kiszélesedett, amikor Oroszország 2022. február 24-én teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Az Euromajdan-tüntetéseket és a Viktor Janukovics oroszbarát elnök 2014 februári leváltását eredményező forradalmat követően Ukrajna egyes részein oroszbarát zavargások törtek ki. Jelvény nélküli orosz katonák átvették az irányítást a stratégiai pozíciók és az infrastruktúra felett Ukrajna Krím területén, és elfoglalták a krími parlamentet. Oroszország vitatott népszavazást szervezett, amelynek eredménye az volt, hogy a Krím csatlakozzon Oroszországhoz. Ez a Krím annektálásához vezetett. 2014 áprilisában az oroszbarát csoportok demonstrációi a Donbászban háborúvá fajultak az ukrán fegyveres erők és a magukat kikiáltott donyecki és luhanszki köztársaságok oroszok által támogatott szeparatistái között. 2014 augusztusában jelzés nélküli orosz katonai járművek lépték át a határt a donyecki köztársaságba. Be nem jelentett háború kezdődött az egyik oldalon az ukrán erők között, a másik oldalon pedig a szakadárok keveredtek orosz csapatokkal, bár Oroszország megpróbálta eltitkolni részvételét. A háború statikus konfliktussá fajult, többszöri sikertelen fegyverszüneti kísérletekkel. 2015-ben Oroszország és Ukrajna aláírta a Minszk II egyezményt, de számos vita akadályozta azok maradéktalan végrehajtását. 2019-re Ukrajna 7%-át az ukrán kormány ideiglenesen megszállt területnek minősítette. 2021-ben és 2022 elején jelentős orosz hadsereg gyűlt össze Ukrajna határai körül. A NATO azzal vádolta Oroszországot, hogy inváziót tervez, amit tagadott. Vlagyimir Putyin orosz elnök hazája fenyegetéseként bírálta a NATO bővítését, és követelte, hogy Ukrajna ne csatlakozzon a katonai szövetséghez. Ezenkívül irredenta nézeteket fogalmazott meg, megkérdőjelezte Ukrajna létjogosultságát, és hamisan azt állította, hogy Ukrajnát Vlagyimir Lenin alapította. 2022. február 21-én Oroszország hivatalosan is elismerte a két magát szeparatistának valló Donbász államot, és nyíltan csapatokat küldött a területekre. Három nappal később Oroszország megtámadta Ukrajnát. A nemzetközi közösség nagy része elítélte Oroszországot Ukrajnában tett lépései miatt, azzal vádolva, hogy megsérti a nemzetközi jogot és megsérti Ukrajna szuverenitását. Sok ország gazdasági szankciókat vezetett be Oroszország, orosz magánszemélyek vagy vállalatok ellen, különösen a 2022-es invázió után. (hu)
|
| prop-hu:eredmény
|
- folyamatban
* Az orosz haderő Oroszországból, Fehéroroszországból és a Krímből betört az országba
* Orosz rakétatámadások érik Ukrajna nagy városait, mint Kijevet, Harkivot és Odesszát (hu)
- folyamatban
* Az orosz haderő Oroszországból, Fehéroroszországból és a Krímből betört az országba
* Orosz rakétatámadások érik Ukrajna nagy városait, mint Kijevet, Harkivot és Odesszát (hu)
|
