| dbo:abstract
|
- Az írástudás mestersége az oroszokhoz a délszlávoktól, különösen a Bulgáriában akkor élt szlávoktól ment át a kereszténység felvétele idejében (988), mégpedig az egyházi könyvek, különösen a Biblia révén. E könyvek bolgárul voltak írva (azokkal a betűkkel, melyeket két szerzetes, Cirill és Metód már előbb, 855 táján állítottak össze a szláv nyelvhez alkalmazva), de ez nem azt jelenti, hogy azok bolgár nyelven lettek volna írva, csak azt, hogy azoknak a szlávoknak a nyelvén, akik akkor Bulgária területén laktak. Ez a nyelv az ún. egyházi, mely az ortodoxoknál mai napig is dívik a templomi szolgálatban, s melyet az oroszok mai napig is értenek, még a műveletlenek is. (hu)
- Az írástudás mestersége az oroszokhoz a délszlávoktól, különösen a Bulgáriában akkor élt szlávoktól ment át a kereszténység felvétele idejében (988), mégpedig az egyházi könyvek, különösen a Biblia révén. E könyvek bolgárul voltak írva (azokkal a betűkkel, melyeket két szerzetes, Cirill és Metód már előbb, 855 táján állítottak össze a szláv nyelvhez alkalmazva), de ez nem azt jelenti, hogy azok bolgár nyelven lettek volna írva, csak azt, hogy azoknak a szlávoknak a nyelvén, akik akkor Bulgária területén laktak. Ez a nyelv az ún. egyházi, mely az ortodoxoknál mai napig is dívik a templomi szolgálatban, s melyet az oroszok mai napig is értenek, még a műveletlenek is. (hu)
|
