| dbo:abstract
|
- Oroszország történelme a keleti szlávok történelmével kezdődik. Az első keleti szláv állam, a Kijevi Rusz 988-ban felvette a bizánci kereszténységet, ezzel megkezdődött a bizánci és a szláv kultúra keveredése, ami meghatározó lett az oroszok történelme során. Az 1230-as években az államot bekebelezte a mongol invázió. A 13. századot követően Moszkva vált a domináns kulturális központtá, s a Moszkvai Nagyfejedelemség Orosz Birodalommá fejlődött, mely Lengyelországtól a Csendes-óceánig terjeszkedett. A nyugati terjeszkedés rávilágított a birodalom elzártságára és fejletlenségére, és a 19. század folyamán reformok bevezetését hozta magával. 1861-ben eltörölték a jobbágyságot, de a felszabadítás feltételei kedvezőtlenek voltak a parasztokra nézve, ezzel lázongásokat szítva a birodalom területén. 1861 és 1914 között számos politikai és gazdasági reformot hajtottak végre, a cárok azonban nem voltak hajlandóak lemondani az arisztokrácia uralmáról vagy megosztani a hatalmat. Az 1917-es oroszországi forradalmat a gazdasági válság, a háborúkba való belefásultság, a kormány arisztokratikus uralmával szembeni elégedetlenség együttesen váltotta ki. A hatalmat végül a bolsevikok szerezték meg és a Szovjetunió Kommunista Pártja 1922 és 1991 között irányította az immáron Szovjetunióba tömörülő államokat. Az 1980-as évekre az államszocializmus gyengeségei nyilvánvalóvá váltak, és a kommunista vezetők kénytelenek voltak reformokhoz folyamodni, melyek végül a Szovjetunió teljes összeomlásához vezettek. A mai Oroszország története 1991-ben, a Szovjetunió összeomlásával kezdődik. Oroszország egyben a Szovjetunió jogutódja a nemzetközi jogban. (hu)
- Oroszország történelme a keleti szlávok történelmével kezdődik. Az első keleti szláv állam, a Kijevi Rusz 988-ban felvette a bizánci kereszténységet, ezzel megkezdődött a bizánci és a szláv kultúra keveredése, ami meghatározó lett az oroszok történelme során. Az 1230-as években az államot bekebelezte a mongol invázió. A 13. századot követően Moszkva vált a domináns kulturális központtá, s a Moszkvai Nagyfejedelemség Orosz Birodalommá fejlődött, mely Lengyelországtól a Csendes-óceánig terjeszkedett. A nyugati terjeszkedés rávilágított a birodalom elzártságára és fejletlenségére, és a 19. század folyamán reformok bevezetését hozta magával. 1861-ben eltörölték a jobbágyságot, de a felszabadítás feltételei kedvezőtlenek voltak a parasztokra nézve, ezzel lázongásokat szítva a birodalom területén. 1861 és 1914 között számos politikai és gazdasági reformot hajtottak végre, a cárok azonban nem voltak hajlandóak lemondani az arisztokrácia uralmáról vagy megosztani a hatalmat. Az 1917-es oroszországi forradalmat a gazdasági válság, a háborúkba való belefásultság, a kormány arisztokratikus uralmával szembeni elégedetlenség együttesen váltotta ki. A hatalmat végül a bolsevikok szerezték meg és a Szovjetunió Kommunista Pártja 1922 és 1991 között irányította az immáron Szovjetunióba tömörülő államokat. Az 1980-as évekre az államszocializmus gyengeségei nyilvánvalóvá váltak, és a kommunista vezetők kénytelenek voltak reformokhoz folyamodni, melyek végül a Szovjetunió teljes összeomlásához vezettek. A mai Oroszország története 1991-ben, a Szovjetunió összeomlásával kezdődik. Oroszország egyben a Szovjetunió jogutódja a nemzetközi jogban. (hu)
|
