| dbo:abstract
|
- Az oszthatóság egy matematikai reláció, melynek tulajdonságait a számelmélet vizsgálja. 1.
* Hagyományos értelemben akkor mondjuk, hogy az a és b egész számok között (ebben a sorrendben) fennáll az oszthatósági reláció; röviden a b szám osztója az a számnak, vagy az a szám osztható a b-vel, ha van olyan egész szám, melyet b-vel szorozva a-t kapunk, vagy más szóval, ha az a szám többszöröse a b-nek. A b osztó valódi osztó, ha nem azonos a-val vagy 1-gyel és triviális osztó, ha igen.) 2.
* Egész számok helyett gyűrűk elemei között értelmezett oszthatóságról is beszélhetünk. A definíció hasonló: az a gyűrűelem osztható a b gyűrűelemmel (az a többszöröse b-nek, vagy a b osztója a-nak), ha van olyan c gyűrűelem, amellyel b-t szorozva a-t kapunk. Az elnevezés egy kicsit félrevezető, mivel szorzás helyett osztást sugall. A definíció szorzásos megfogalmazására a nulla miatt van szükség: Így megoldható, hogy a nulla osztható legyen nullával. (hu)
- Az oszthatóság egy matematikai reláció, melynek tulajdonságait a számelmélet vizsgálja. 1.
* Hagyományos értelemben akkor mondjuk, hogy az a és b egész számok között (ebben a sorrendben) fennáll az oszthatósági reláció; röviden a b szám osztója az a számnak, vagy az a szám osztható a b-vel, ha van olyan egész szám, melyet b-vel szorozva a-t kapunk, vagy más szóval, ha az a szám többszöröse a b-nek. A b osztó valódi osztó, ha nem azonos a-val vagy 1-gyel és triviális osztó, ha igen.) 2.
* Egész számok helyett gyűrűk elemei között értelmezett oszthatóságról is beszélhetünk. A definíció hasonló: az a gyűrűelem osztható a b gyűrűelemmel (az a többszöröse b-nek, vagy a b osztója a-nak), ha van olyan c gyűrűelem, amellyel b-t szorozva a-t kapunk. Az elnevezés egy kicsit félrevezető, mivel szorzás helyett osztást sugall. A definíció szorzásos megfogalmazására a nulla miatt van szükség: Így megoldható, hogy a nulla osztható legyen nullával. (hu)
|
