| dbo:abstract
|
- A számelmélet magyar szakirodalmában általában d(n)-nel jelölt osztószám-függvény a pozitív természetes számok halmazán értelmezett számelméleti függvény, melynek értéke az argumentum (pozitív) osztóinak száma (az osztók közé 1-et és magát a független változóként vett számot is beleértve). Képlete tehát . Például a 6 osztói: 1,2,3,6; ezért 6-nak négy osztója van, s így d(6) = 4; míg a 12 osztói: 1, 2, 3, 4, 6, 12; ezért 12-nek hat darab osztója van, s így d(12) = 6. A d(n) jelölést G. H. Hardy és vezették be 1979-ben. A külföldi szakirodalomban másféle jelölések is előfordulnak, például σ0(n) (szigma-null-jelölés ld. ), ν(n) (nü-jelölés, , 1988), illetve τ(n) (tau-jelölés). (hu)
- A számelmélet magyar szakirodalmában általában d(n)-nel jelölt osztószám-függvény a pozitív természetes számok halmazán értelmezett számelméleti függvény, melynek értéke az argumentum (pozitív) osztóinak száma (az osztók közé 1-et és magát a független változóként vett számot is beleértve). Képlete tehát . Például a 6 osztói: 1,2,3,6; ezért 6-nak négy osztója van, s így d(6) = 4; míg a 12 osztói: 1, 2, 3, 4, 6, 12; ezért 12-nek hat darab osztója van, s így d(12) = 6. A d(n) jelölést G. H. Hardy és vezették be 1979-ben. A külföldi szakirodalomban másféle jelölések is előfordulnak, például σ0(n) (szigma-null-jelölés ld. ), ν(n) (nü-jelölés, , 1988), illetve τ(n) (tau-jelölés). (hu)
|
