| dbo:abstract
|
- Ozava Dzsiszaburó (小沢治三郎, nyugaton Jisaburō Ozawa) (1886. október 2. – 1966. november 9.) japán altengernagy a Japán Császári Haditengerészetben a második világháború idején. Ő volt az utolsó, akit kineveztek a (rengó kantai) parancsnokának. Több történész szerint egyike volt a legkiválóbb japán flottaparancsnokoknak. 1909-ben végezte el a , annak 37. évfolyamán végzett. 1936-ra eljutott az ellentengernagyi rendfokozatig. 1937-ben kinevezték az egyesült flotta személyzetének élére, 1940-ben pedig előléptették altengernaggyá, és őt tették meg a Japán Haditengerészeti Akadémia elnökének. Egyike volt a légierő tengeri alkalmazásának legfőbb támogatóinak. Japán szemmel mérten extrém, 2 méteres testmagassága miatt emberei a Vízköpő becenévvel illették, és a haditengerészet három legrondább tengernagya közé sorolták. Híres volt az emberei iránti könyörületességéről és jó parancsnoknak tartották. Pearl Harbor megtámadása után őt bízták meg a Dél-kínai-tengeren folyó hadműveletek vezetésével. 1942 januárjától márciusig flottája részt vett a jávai és a szumátrai inváziókban. Noha kezdeményezőkész vezetőnek tartották, nem bírt a számbeli és technológiai fölényben levő amerikai haditengerészettel. Az 1942-ben rá bízott 3. japán flotta repülőgép-hordozóinak repülőereje súlyos veszteségeket szenvedtek el 1944 júniusában a Filippínó-tengeri csatában a Raymond Spruance vezette 5. amerikai flottától, ahol közel négyszáz repülőgépet vesztett el. A tengeri ütközet után Okinavára vonult vissza, s benyújtotta lemondását, de ezt nem fogadták el. Az 1944. október 23–26. között a Leyte-öbölnél és Kelet-Fülöp-szigeteknél megvívott tengeri ütközetekben hordozói mint repülőerejük nélküli csalétkek játszottak szerepet, elvonva Halsey flottáját Kurita támadóerejétől, aki így kis híján be tudta vezetni flottaerejét MacArthur csapataihoz. 1945. május 29-én elfogadta a flotta főparancsnoki kinevezését, ezt a beosztást a háború végéig betöltötte. Nem fogadta el a beosztással járó rendfokozati kinevezést, mindvégig altengernagyi rendfokozatban maradt a flotta feloszlatásáig. 1966-ban hunyt el, 80 éves korában. (hu)
- Ozava Dzsiszaburó (小沢治三郎, nyugaton Jisaburō Ozawa) (1886. október 2. – 1966. november 9.) japán altengernagy a Japán Császári Haditengerészetben a második világháború idején. Ő volt az utolsó, akit kineveztek a (rengó kantai) parancsnokának. Több történész szerint egyike volt a legkiválóbb japán flottaparancsnokoknak. 1909-ben végezte el a , annak 37. évfolyamán végzett. 1936-ra eljutott az ellentengernagyi rendfokozatig. 1937-ben kinevezték az egyesült flotta személyzetének élére, 1940-ben pedig előléptették altengernaggyá, és őt tették meg a Japán Haditengerészeti Akadémia elnökének. Egyike volt a légierő tengeri alkalmazásának legfőbb támogatóinak. Japán szemmel mérten extrém, 2 méteres testmagassága miatt emberei a Vízköpő becenévvel illették, és a haditengerészet három legrondább tengernagya közé sorolták. Híres volt az emberei iránti könyörületességéről és jó parancsnoknak tartották. Pearl Harbor megtámadása után őt bízták meg a Dél-kínai-tengeren folyó hadműveletek vezetésével. 1942 januárjától márciusig flottája részt vett a jávai és a szumátrai inváziókban. Noha kezdeményezőkész vezetőnek tartották, nem bírt a számbeli és technológiai fölényben levő amerikai haditengerészettel. Az 1942-ben rá bízott 3. japán flotta repülőgép-hordozóinak repülőereje súlyos veszteségeket szenvedtek el 1944 júniusában a Filippínó-tengeri csatában a Raymond Spruance vezette 5. amerikai flottától, ahol közel négyszáz repülőgépet vesztett el. A tengeri ütközet után Okinavára vonult vissza, s benyújtotta lemondását, de ezt nem fogadták el. Az 1944. október 23–26. között a Leyte-öbölnél és Kelet-Fülöp-szigeteknél megvívott tengeri ütközetekben hordozói mint repülőerejük nélküli csalétkek játszottak szerepet, elvonva Halsey flottáját Kurita támadóerejétől, aki így kis híján be tudta vezetni flottaerejét MacArthur csapataihoz. 1945. május 29-én elfogadta a flotta főparancsnoki kinevezését, ezt a beosztást a háború végéig betöltötte. Nem fogadta el a beosztással járó rendfokozati kinevezést, mindvégig altengernagyi rendfokozatban maradt a flotta feloszlatásáig. 1966-ban hunyt el, 80 éves korában. (hu)
|
