| dbo:abstract
|
- A Phase Alternating Line (am. fázist váltó sorok), rövidítve PAL a német Telefunken cég laboratóriumában kifejlesztett egyik analóg színes televíziós rendszer, melyet 1967-ben vezettek be. Kifejlesztője Walter Bruch volt. A PAL-rendszer a színinformációt hordozó két (az R-Y, illetve B-Y színkülönbségi jelből képzett u, v) jelet az NTSC-rendszerhez hasonlóan egyidejűleg, kvadratúramodulációval viszi át. Az egyik színkülönbségi jel fázisát azonban sorról sorra 180 fokkal megváltoztatja. A vevőkészülékben az előző sorban érkezett színjelet egy soridővel (pontosabban 63,943 μs-mal) késleltetve együtt dolgozzák fel az adott sorban átvitt színjellel, így kiküszöbölhető az NTSC-rendszernél fellépő, a színsegédvivő fázishibás helyreállításából adódó színtorzítás. Napjainkban még mintegy 60 országban sugározzák ebben a rendszerben a televízióadásokat. Elsősorban az európai országokban terjedt el, de sokfelé használják. A PAL-szabvány szerint sugárzott kép 625 sorból áll (ebből azonban csak 575 sor alkotja magát a képet). A maximális horizontális felbontás (az egy sorra jutó képpontok száma) 768 pont. Az egy másodperc alatt megjelenített képkockák száma 25, ami tulajdonképpen 50 „fél-képkocka” sugárzását jelenti. Ez az ún. interlacing. (A tv először a páratlan sorszámú sorokat jeleníti meg, majd a páros sorszámúakat.) A két „félkép” eltérő mozgásfázist is tartalmazhat (élő közvetítések, sportesemények stb. esetén használatos), így másodpercenkénti 50 mozgásfázis megjelenítésére is van lehetőség. (Fejlett de-interlacing technikával ebből viszonylagosan jó minőségű 50p készíthető.) (hu)
- A Phase Alternating Line (am. fázist váltó sorok), rövidítve PAL a német Telefunken cég laboratóriumában kifejlesztett egyik analóg színes televíziós rendszer, melyet 1967-ben vezettek be. Kifejlesztője Walter Bruch volt. A PAL-rendszer a színinformációt hordozó két (az R-Y, illetve B-Y színkülönbségi jelből képzett u, v) jelet az NTSC-rendszerhez hasonlóan egyidejűleg, kvadratúramodulációval viszi át. Az egyik színkülönbségi jel fázisát azonban sorról sorra 180 fokkal megváltoztatja. A vevőkészülékben az előző sorban érkezett színjelet egy soridővel (pontosabban 63,943 μs-mal) késleltetve együtt dolgozzák fel az adott sorban átvitt színjellel, így kiküszöbölhető az NTSC-rendszernél fellépő, a színsegédvivő fázishibás helyreállításából adódó színtorzítás. Napjainkban még mintegy 60 országban sugározzák ebben a rendszerben a televízióadásokat. Elsősorban az európai országokban terjedt el, de sokfelé használják. A PAL-szabvány szerint sugárzott kép 625 sorból áll (ebből azonban csak 575 sor alkotja magát a képet). A maximális horizontális felbontás (az egy sorra jutó képpontok száma) 768 pont. Az egy másodperc alatt megjelenített képkockák száma 25, ami tulajdonképpen 50 „fél-képkocka” sugárzását jelenti. Ez az ún. interlacing. (A tv először a páratlan sorszámú sorokat jeleníti meg, majd a páros sorszámúakat.) A két „félkép” eltérő mozgásfázist is tartalmazhat (élő közvetítések, sportesemények stb. esetén használatos), így másodpercenkénti 50 mozgásfázis megjelenítésére is van lehetőség. (Fejlett de-interlacing technikával ebből viszonylagosan jó minőségű 50p készíthető.) (hu)
|
