dbo:abstract
|
- A palatális, zöngés zárhang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot az ɟ (elforgatott kis „f”) jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig J\. A magyar nyelvben ezt a hangot a gy betű jelöli. Hasonló a [dʒ] (vö. magyar dzseki), azonban ez zárhang, nem affrikáta, és a [dʒ]-nél hátrébb, a [ɡ]-nél (vö. magyar gomb) pedig előrébb képződik. Minthogy nem olyan könnyű úgy megérinteni a nyelvvel a kemény szájpadlást, hogy közben a fogmeder hátsó részét nem érinti, a [ɟ] általánosságban ritkább a [dʒ]-nél. A <ɟ> jel gyakran jelöli a palatalizált formáját és a hasonló affrikátákat például az . Ez olyankor fogadható el, ha a képzéshelyet szükséges megadni, de a zárhang és az affrikáta közötti különbség nem kontrasztív, ezáltal másodlagos. (hu)
- A palatális, zöngés zárhang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot az ɟ (elforgatott kis „f”) jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig J\. A magyar nyelvben ezt a hangot a gy betű jelöli. Hasonló a [dʒ] (vö. magyar dzseki), azonban ez zárhang, nem affrikáta, és a [dʒ]-nél hátrébb, a [ɡ]-nél (vö. magyar gomb) pedig előrébb képződik. Minthogy nem olyan könnyű úgy megérinteni a nyelvvel a kemény szájpadlást, hogy közben a fogmeder hátsó részét nem érinti, a [ɟ] általánosságban ritkább a [dʒ]-nél. A <ɟ> jel gyakran jelöli a palatalizált formáját és a hasonló affrikátákat például az . Ez olyankor fogadható el, ha a képzéshelyet szükséges megadni, de a zárhang és az affrikáta közötti különbség nem kontrasztív, ezáltal másodlagos. (hu)
|