| dbo:abstract
|
- A palatális, zöngétlen réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ç jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig C. (A ç jel nem más, mint egy cédille-jel ellátott c betű, amit a francia nyelv is használ, bár ez a betű a francia helyesírásban nem palatális, zöngétlen réshangot, hanem /s/-t, vagyis alveoláris, zöngétlen réshangot jelöl.) A magyarban a j allofónjaként fordul elő pl. a kapj szó végén, illetve a német ich szóban lévő hangként is ismert. A ty elnyújtott ejtésével (illetve a helyén képzett réshanggal) közelíthető. A palatális réshangok ritka fonémák, a /ç/ hang pedig a világ nyelveinek csupán 5%-ában fordul elő fonémaként. mellett viszont nem ritka ez a hang a // és a // (ill. a magyarban a //) allofónjaként. (hu)
- A palatális, zöngétlen réshang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a ç jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig C. (A ç jel nem más, mint egy cédille-jel ellátott c betű, amit a francia nyelv is használ, bár ez a betű a francia helyesírásban nem palatális, zöngétlen réshangot, hanem /s/-t, vagyis alveoláris, zöngétlen réshangot jelöl.) A magyarban a j allofónjaként fordul elő pl. a kapj szó végén, illetve a német ich szóban lévő hangként is ismert. A ty elnyújtott ejtésével (illetve a helyén képzett réshanggal) közelíthető. A palatális réshangok ritka fonémák, a /ç/ hang pedig a világ nyelveinek csupán 5%-ában fordul elő fonémaként. mellett viszont nem ritka ez a hang a // és a // (ill. a magyarban a //) allofónjaként. (hu)
|
