| dbo:abstract
|
- Palatális hangnak nevezzük a szájüreg elülső részében képzett beszédhangokat. A palatális mássalhangzó olyan mássalhangzó, amelynek képzési helye a szájpadlás legmagasabb pontja. Nem tévesztendő össze a palatalizált vagy jésített mássalhangzóval, amelynek képzésekor az eredeti egyidejűleg a nyelv felpúposodik a szájpadlás felé. Palatális mássalhangzók számos nyelvben előfordulnak, a magyarban ezek a következők:
* zár-rés hangok (affrikáták): gy, ty;
* réshangok: j (esetenként ly-nal jelölve);
* orrhang: ny;
* pergőhang: r. Az cs, dzs , illetve az s, zs réshangok inkább posztalveolárisoknak számítanak, de valahol a palatálisok közé sorolják őket. A palatális magánhangzó a nyelv elülső részével képzett magánhangzó. Ide tartoznak az e, i, ö, ü-szerű hangok. (hu)
- Palatális hangnak nevezzük a szájüreg elülső részében képzett beszédhangokat. A palatális mássalhangzó olyan mássalhangzó, amelynek képzési helye a szájpadlás legmagasabb pontja. Nem tévesztendő össze a palatalizált vagy jésített mássalhangzóval, amelynek képzésekor az eredeti egyidejűleg a nyelv felpúposodik a szájpadlás felé. Palatális mássalhangzók számos nyelvben előfordulnak, a magyarban ezek a következők:
* zár-rés hangok (affrikáták): gy, ty;
* réshangok: j (esetenként ly-nal jelölve);
* orrhang: ny;
* pergőhang: r. Az cs, dzs , illetve az s, zs réshangok inkább posztalveolárisoknak számítanak, de valahol a palatálisok közé sorolják őket. A palatális magánhangzó a nyelv elülső részével képzett magánhangzó. Ide tartoznak az e, i, ö, ü-szerű hangok. (hu)
|
