| dbo:abstract
|
- A Palermo-skála (másik nevén Palermo Gyakorlati Becsapódásveszély Skála) egy olyan logaritmikus skála, melynek segítségével a csillagászok felmérhetik a földközeli objektumok becsapódásának valós veszélyét. Két adatból számolja ki a veszélyfaktort:
* találati valószínűség
* becsült mozgási energia A 0 érték jelentése háttérveszély, amely általános rizikófaktort jelent: az objektum által fennálló veszély átlagos mértéke megegyezik a háttérveszéllyel (az esetleges becsapódás dátumáig megjelenő, ugyanakkora vagy nagyobb méretű objektumok általi kockázattal). Egy +2-es besorolás azt jelenti, hogy a veszély 100%-kal nagyobb mint egy véletlen háttérveszély. A -2 értéknél kisebb számok olyan eseményeket jelentenek, melyeknek nincs valószínű következménye, míg a -2 és 0 közé eső objektumok a Palermo-skála szerint gondos figyelmet érdemelnek. A földközeli objektumok által fennálló veszély mérésére hasonló rendszer a Torino-skála, mely a nyilvánosság számára egyszerűbb rendszert alkalmaz a veszély megfogalmazását illetően. A skála a felfedezett lehetséges becsapódás valószínűséget hasonlítja össze a találkozás időpontjáig előforduló ugyanolyan vagy nagyobb mértű objektumok által fellépő átlagos veszéllyel. A véletlenszerű ütközések átlagos veszélyfaktorát háttérveszélynek nevezzük. A Palermo-skála P értéke definíció szerint a pi becsapódási valószínűségből valamint a háttérvalószínűség és az esemény bekövetkezéséig eltelt (években mért) idő szorzatából képezett hányados 10-es alapú logaritmusa: Az éves becsapódási háttérveszély gyakorisága az alábbi módon kerül meghatározásra: ahol az E, energiaküszöb megatonnában mérendő. A NASA által felfedezett volt az első földközeli objektum, mely pozitív, 0,06-os értéket kapott a Palermo-skálán, ezzel jelezve hogy a rizikó nagyobb mint a háttérveszély. Az értéket későbbi mérések alapján lecsökkentették, mivel a mérések szerint az objektum már nem jelent veszélyt a Földre. 2006 szeptemberéig a legmagasabb pozitív háttérveszély értéket a aszteroida tudhatta magának: 0,17 értékkel. A feltételezett találkozás 2880. március 16-án történne. 2004 decemberében rövid ideig a 99942 Apophis (akkor még csak a 2004 MN4 ) kisbolygó 1,10-es értéket kapott a Palermo-skálán (az ütközést 2029-re feltételezték). Ez az 1,10-es érték azt jelenti, hogy a becsapódás esélye 12,6-szor nagyobb, mint egy véletlen háttérveszély: tehát az esély 1 a 472-höz, 1 a 37-hez helyett. Későbbi megfigyelések elvetették a 2029-es becsapódást, de a 2009-es összesített skálaérték −2.97-et jelez, jórészt egy esetleges 2036-os találkozás miatt. (hu)
- A Palermo-skála (másik nevén Palermo Gyakorlati Becsapódásveszély Skála) egy olyan logaritmikus skála, melynek segítségével a csillagászok felmérhetik a földközeli objektumok becsapódásának valós veszélyét. Két adatból számolja ki a veszélyfaktort:
* találati valószínűség
* becsült mozgási energia A 0 érték jelentése háttérveszély, amely általános rizikófaktort jelent: az objektum által fennálló veszély átlagos mértéke megegyezik a háttérveszéllyel (az esetleges becsapódás dátumáig megjelenő, ugyanakkora vagy nagyobb méretű objektumok általi kockázattal). Egy +2-es besorolás azt jelenti, hogy a veszély 100%-kal nagyobb mint egy véletlen háttérveszély. A -2 értéknél kisebb számok olyan eseményeket jelentenek, melyeknek nincs valószínű következménye, míg a -2 és 0 közé eső objektumok a Palermo-skála szerint gondos figyelmet érdemelnek. A földközeli objektumok által fennálló veszély mérésére hasonló rendszer a Torino-skála, mely a nyilvánosság számára egyszerűbb rendszert alkalmaz a veszély megfogalmazását illetően. A skála a felfedezett lehetséges becsapódás valószínűséget hasonlítja össze a találkozás időpontjáig előforduló ugyanolyan vagy nagyobb mértű objektumok által fellépő átlagos veszéllyel. A véletlenszerű ütközések átlagos veszélyfaktorát háttérveszélynek nevezzük. A Palermo-skála P értéke definíció szerint a pi becsapódási valószínűségből valamint a háttérvalószínűség és az esemény bekövetkezéséig eltelt (években mért) idő szorzatából képezett hányados 10-es alapú logaritmusa: Az éves becsapódási háttérveszély gyakorisága az alábbi módon kerül meghatározásra: ahol az E, energiaküszöb megatonnában mérendő. A NASA által felfedezett volt az első földközeli objektum, mely pozitív, 0,06-os értéket kapott a Palermo-skálán, ezzel jelezve hogy a rizikó nagyobb mint a háttérveszély. Az értéket későbbi mérések alapján lecsökkentették, mivel a mérések szerint az objektum már nem jelent veszélyt a Földre. 2006 szeptemberéig a legmagasabb pozitív háttérveszély értéket a aszteroida tudhatta magának: 0,17 értékkel. A feltételezett találkozás 2880. március 16-án történne. 2004 decemberében rövid ideig a 99942 Apophis (akkor még csak a 2004 MN4 ) kisbolygó 1,10-es értéket kapott a Palermo-skálán (az ütközést 2029-re feltételezték). Ez az 1,10-es érték azt jelenti, hogy a becsapódás esélye 12,6-szor nagyobb, mint egy véletlen háttérveszély: tehát az esély 1 a 472-höz, 1 a 37-hez helyett. Későbbi megfigyelések elvetették a 2029-es becsapódást, de a 2009-es összesített skálaérték −2.97-et jelez, jórészt egy esetleges 2036-os találkozás miatt. (hu)
|
