| dbo:abstract
|
- A palánkvár a népvándorlás kori népeknél alakult ki először, hogy az ideiglenes védelmi építményeiket (például szekérvár), felváltotta a természetes terepadottságok figyelembevételével, nem tisztán agyagból és földből épített, általában többrétegű fallal védett kezdetleges erődítések. Magyarországon, a tatárjárás után beindult erőteljes várépítéseknek köszönhetően, elsősorban olyan helyeken építettek palánkvárat, ahol a kő vagy tégla hiányzott. Később a törökök elleni végvári harcok idején, a palánkvárak építése, mint a „magyar módra való” várépítés egyik eljárása vált ismertté. De a Kárpát-medencén kívül elterjedt volt Kelet-Európában is. Gyakran építettek palánkot a kővárak köré is, mivel az ostromágyúk tüzével szemben nagy ellenállást tanúsítottak. Fejlesztett, a földvárak tapasztalatait is felhasználó formája a Modus Hungaricus. (hu)
- A palánkvár a népvándorlás kori népeknél alakult ki először, hogy az ideiglenes védelmi építményeiket (például szekérvár), felváltotta a természetes terepadottságok figyelembevételével, nem tisztán agyagból és földből épített, általában többrétegű fallal védett kezdetleges erődítések. Magyarországon, a tatárjárás után beindult erőteljes várépítéseknek köszönhetően, elsősorban olyan helyeken építettek palánkvárat, ahol a kő vagy tégla hiányzott. Később a törökök elleni végvári harcok idején, a palánkvárak építése, mint a „magyar módra való” várépítés egyik eljárása vált ismertté. De a Kárpát-medencén kívül elterjedt volt Kelet-Európában is. Gyakran építettek palánkot a kővárak köré is, mivel az ostromágyúk tüzével szemben nagy ellenállást tanúsítottak. Fejlesztett, a földvárak tapasztalatait is felhasználó formája a Modus Hungaricus. (hu)
|
