| dbo:abstract
|
- A Pantanal a világ legnagyobb mocsaras területe, lapos táj, szelíd lejtőkkel és kanyargós folyókkal. A régió, amelynek a neve a portugál „pântano” („” vagy „mocsár”) szóból ered, Dél-Amerikában, főként Brazília két államában, Mato Grosso do Sulban és Mato Grossóban terül el. Kis része átnyúlik Bolíviába és Paraguayba is. Teljes területe 150 000 km². A Pantanal a nedves évszak folyamán árad, s területének több mint 80%-a víz alá kerül, így tartja fenn a világ leggazdagabb vízinövény-együttesét. Vélemények szerint ez a világ legsűrűbb növényi és állati ökoszisztémája. Hírét gyakran beárnyékolja az amazóniai esőerdő, részben a közelsége miatt, de létfontosságú és érdekes a neotropikus régió e része is. A Pantanal egy hatalmas, kis lejtésű medence, amely a Mato Grosso-fennsíkról érkező vizet gyűjti össze, majd lassan engedi el az egyetlen lefolyási lehetőséget adó Paraguay folyón keresztül. A homorú képződmény a földkéreg eredménye, amely az Andok hegységképződési folyamatában keletkezett. Itt jött létre az óriási belső folyódelta, amelyben a fennsíkról érkező folyók olvadnak össze, miközben lerakják üledéküket, ami feltölti a Pantanal területét. A Pantanalt nyugatról és északnyugatról szárazerdők, délnyugatról szárazerdők, és délről szárazerdők határolják, északról, keletről és délkeletről pedig szavannák. Átlagos éves csapadéka 1000–1400 mm, átlagos hőmérséklete 25 °C, de az értékek 0 °C-tól 40 °C-ig ingadozhatnak. Az esős időszak alatt (decembertől-májusig) a Pantanal vízszintje három méternél többet emelkedik. Ilyenkor az áradásos területeket elválasztó, néhány méter magas földsávokra (cordilheriákra) menekülnek a marhacsordák, valamint a költő madarak és a vadállatok. A levonuló víz nyomában, a Nílushoz hasonlóan, termékeny talaj marad, amely kiváló terepe az állattenyésztésnek. A Pantanal területének hozzávetőleg 99%-a magántulajdonban van, mezőgazdaság hasznosításban, különösen jellemző a farmgazdálkodás. A régióban 2500 fazenda áll, s 8 millió marhát tartanak. A Pantanal növényfajai közül 3500-at ismernek, s található több mint 650 madárfaj, 400 halfaj, 100 emlősfaj és a hüllők 80 faja, köztük az aligátor, melynek becslések szerint 10 millió példánya él itt. A Pantanal a jácintkék ara természetes otthona. Ezt a madarat elsősorban a feketepiaci kereskedelem veszélyezteti. Más fenyegetett fajok is élnek itt, mint a jaguár, a fekete kajmán, a sörényes farkas, az óriásvidra, az óriástatu, a vízidisznó és a brazil tapír. A Pantanal egy természetes víztisztító, ám a környezeti hatások miatt túlterheltté vált, s ettől a Pantanalban élő fajok szenvednek. Ezeket a problémákat az ipari fejlesztések (különösen az aranybányászat) okozták. A Pantanal ökoszisztémáját az ellenőrizetlen halászatok, a veszélyeztetett állatok vadászata és csempészete is fenyegetik. Az utóbbi időben az áradások elöntötték a szomszédos művelt területeket, s onnan vegyszereket mostak vissza a tavakba és a folyókba, nagyarányú halpusztulást okozva. A világörökség listájára a Pantanal Természetvédelmi Terület került fel, amely 187 818 hektáros teljes területével négy védett területből áll.
* Pantanal Matogrossense Nemzeti Park: 135 000 ha
* Dorochê magánrezervátum: 26 518 ha
* Acuziral magánrezervátum: 13 100 ha
* Penha magánrezervátum: 13 200 ha (hu)
- A Pantanal a világ legnagyobb mocsaras területe, lapos táj, szelíd lejtőkkel és kanyargós folyókkal. A régió, amelynek a neve a portugál „pântano” („” vagy „mocsár”) szóból ered, Dél-Amerikában, főként Brazília két államában, Mato Grosso do Sulban és Mato Grossóban terül el. Kis része átnyúlik Bolíviába és Paraguayba is. Teljes területe 150 000 km². A Pantanal a nedves évszak folyamán árad, s területének több mint 80%-a víz alá kerül, így tartja fenn a világ leggazdagabb vízinövény-együttesét. Vélemények szerint ez a világ legsűrűbb növényi és állati ökoszisztémája. Hírét gyakran beárnyékolja az amazóniai esőerdő, részben a közelsége miatt, de létfontosságú és érdekes a neotropikus régió e része is. A Pantanal egy hatalmas, kis lejtésű medence, amely a Mato Grosso-fennsíkról érkező vizet gyűjti össze, majd lassan engedi el az egyetlen lefolyási lehetőséget adó Paraguay folyón keresztül. A homorú képződmény a földkéreg eredménye, amely az Andok hegységképződési folyamatában keletkezett. Itt jött létre az óriási belső folyódelta, amelyben a fennsíkról érkező folyók olvadnak össze, miközben lerakják üledéküket, ami feltölti a Pantanal területét. A Pantanalt nyugatról és északnyugatról szárazerdők, délnyugatról szárazerdők, és délről szárazerdők határolják, északról, keletről és délkeletről pedig szavannák. Átlagos éves csapadéka 1000–1400 mm, átlagos hőmérséklete 25 °C, de az értékek 0 °C-tól 40 °C-ig ingadozhatnak. Az esős időszak alatt (decembertől-májusig) a Pantanal vízszintje három méternél többet emelkedik. Ilyenkor az áradásos területeket elválasztó, néhány méter magas földsávokra (cordilheriákra) menekülnek a marhacsordák, valamint a költő madarak és a vadállatok. A levonuló víz nyomában, a Nílushoz hasonlóan, termékeny talaj marad, amely kiváló terepe az állattenyésztésnek. A Pantanal területének hozzávetőleg 99%-a magántulajdonban van, mezőgazdaság hasznosításban, különösen jellemző a farmgazdálkodás. A régióban 2500 fazenda áll, s 8 millió marhát tartanak. A Pantanal növényfajai közül 3500-at ismernek, s található több mint 650 madárfaj, 400 halfaj, 100 emlősfaj és a hüllők 80 faja, köztük az aligátor, melynek becslések szerint 10 millió példánya él itt. A Pantanal a jácintkék ara természetes otthona. Ezt a madarat elsősorban a feketepiaci kereskedelem veszélyezteti. Más fenyegetett fajok is élnek itt, mint a jaguár, a fekete kajmán, a sörényes farkas, az óriásvidra, az óriástatu, a vízidisznó és a brazil tapír. A Pantanal egy természetes víztisztító, ám a környezeti hatások miatt túlterheltté vált, s ettől a Pantanalban élő fajok szenvednek. Ezeket a problémákat az ipari fejlesztések (különösen az aranybányászat) okozták. A Pantanal ökoszisztémáját az ellenőrizetlen halászatok, a veszélyeztetett állatok vadászata és csempészete is fenyegetik. Az utóbbi időben az áradások elöntötték a szomszédos művelt területeket, s onnan vegyszereket mostak vissza a tavakba és a folyókba, nagyarányú halpusztulást okozva. A világörökség listájára a Pantanal Természetvédelmi Terület került fel, amely 187 818 hektáros teljes területével négy védett területből áll.
* Pantanal Matogrossense Nemzeti Park: 135 000 ha
* Dorochê magánrezervátum: 26 518 ha
* Acuziral magánrezervátum: 13 100 ha
* Penha magánrezervátum: 13 200 ha (hu)
|
