| dbo:abstract
|
- Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paşa ((en), 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között. A szultán sógora lett, miután feleségül vette annak húgát, az özvegy Hatidzsét. Ragadványneve életében Makbul (kegyenc), halála után pedig Maktul (áldozat) volt. A görög Parga falujában született, keresztény családban, apja halászember volt. Fiatalon elszakították családjától, majd rabszolgaként nevelkedett Manisa tartományban. Itt ismerkedett meg a vele egykorú Szulejmánnal, aki akkor a tartomány kormányzója, azaz szandzsákbégje volt. A két fiatal között az idő múlásával szoros barátság szövődött, Ibrahim pedig, amellett, hogy muszlim tanítók oktatásában részesült, nagy tapasztalatra tett szert mind a jog, mind pedig a harcászat terén, ezenkívül számos tudományágban lett járatos, ifjú korára több nyelven is beszélt. Mikor az új uralkodó trónra lépett, barátja és bizalmasa is egyre feljebb jutott a hatalmi hierarchiában, először az uralkodó solymásza, majd lakosztályának őre, végül pedig nagyvezíre lett. Szulejmán uralkodása idején számos hódító hadjáratának volt a főparancsnoka, jelentős szerepet játszott Rodosz és Belgrád bevételében, valamint Mohácsnál a magyarok felett aratott török diadalban. Ő volt az oszmán sereg fővezére Kőszeg ostrománál. Tizenhárom éves nagyvezírsége alatt gazdagságra és jelentős befolyásra tett szert, amit a korabeli Oszmán Birodalomban nem mindenki nézett jó szemmel. Külpolitikájában nagyszerűen hasznosította származásából eredő erényeit, neki köszönhetően az Oszmán Birodalom jó diplomáciai kapcsolatokat ápolt a velenceiekkel és a franciákkal is. Az 1520-as évek közepére hatalma már már a szultánéval vetekedett, bizalmasával és kegyencével, Alvise Grittivel a török Porta teljhatalmú uraivá váltak. A belpolitikában játszott szerepe sem elhanyagolható, Szulejmán szinte minden teendőt rá bízott, Ibrahim pedig fontos államügyekben tárgyalt a nevében. Pargali Ibrahimhoz köthető a Topkapı palota teljes átépíttetése, ezenkívül élénk érdeklődést mutatott az európai művészet, így a festészet, költészet, szobrászat iránt is. Végül halálát is felemelkedése okozta, kegyvesztettségéhez a hozzá hasonlóan rabszolgaként Konstantinápolyba került, majd szintén jelentős politikai befolyásra szert tevő Hürrem szultánával való, vérre menő versengése vezetett. (hu)
- Pargali Ibrahim, törökül Pargali Damat Ibrahim Paşa ((en), 1493 – Konstantinápoly, 1536. március 15.) oszmán nagyvezír I. Szulejmán uralkodása alatt, 1523 és 1536 között. A szultán sógora lett, miután feleségül vette annak húgát, az özvegy Hatidzsét. Ragadványneve életében Makbul (kegyenc), halála után pedig Maktul (áldozat) volt. A görög Parga falujában született, keresztény családban, apja halászember volt. Fiatalon elszakították családjától, majd rabszolgaként nevelkedett Manisa tartományban. Itt ismerkedett meg a vele egykorú Szulejmánnal, aki akkor a tartomány kormányzója, azaz szandzsákbégje volt. A két fiatal között az idő múlásával szoros barátság szövődött, Ibrahim pedig, amellett, hogy muszlim tanítók oktatásában részesült, nagy tapasztalatra tett szert mind a jog, mind pedig a harcászat terén, ezenkívül számos tudományágban lett járatos, ifjú korára több nyelven is beszélt. Mikor az új uralkodó trónra lépett, barátja és bizalmasa is egyre feljebb jutott a hatalmi hierarchiában, először az uralkodó solymásza, majd lakosztályának őre, végül pedig nagyvezíre lett. Szulejmán uralkodása idején számos hódító hadjáratának volt a főparancsnoka, jelentős szerepet játszott Rodosz és Belgrád bevételében, valamint Mohácsnál a magyarok felett aratott török diadalban. Ő volt az oszmán sereg fővezére Kőszeg ostrománál. Tizenhárom éves nagyvezírsége alatt gazdagságra és jelentős befolyásra tett szert, amit a korabeli Oszmán Birodalomban nem mindenki nézett jó szemmel. Külpolitikájában nagyszerűen hasznosította származásából eredő erényeit, neki köszönhetően az Oszmán Birodalom jó diplomáciai kapcsolatokat ápolt a velenceiekkel és a franciákkal is. Az 1520-as évek közepére hatalma már már a szultánéval vetekedett, bizalmasával és kegyencével, Alvise Grittivel a török Porta teljhatalmú uraivá váltak. A belpolitikában játszott szerepe sem elhanyagolható, Szulejmán szinte minden teendőt rá bízott, Ibrahim pedig fontos államügyekben tárgyalt a nevében. Pargali Ibrahimhoz köthető a Topkapı palota teljes átépíttetése, ezenkívül élénk érdeklődést mutatott az európai művészet, így a festészet, költészet, szobrászat iránt is. Végül halálát is felemelkedése okozta, kegyvesztettségéhez a hozzá hasonlóan rabszolgaként Konstantinápolyba került, majd szintén jelentős politikai befolyásra szert tevő Hürrem szultánával való, vérre menő versengése vezetett. (hu)
|
