| dbo:abstract
|
- A Paris a liliomvirágúak (Liliales) rendjébe tartozó zászpafélék (Melanthiaceae) családjának egyik növénynemzetsége. Kevesebb mint két tucat lágyszárú növényfaj tartozik ide: a legismertebb közülük a farkasszőlő (Paris quadrifolia). A Paris biodiverzitásának központja Kínában van, képviselőik Ázsiában és Európában őshonosak, erdők lágyszárú-szintjén vagy folyók melletti nedves helyeken fordulnak elő. Egyes Paris-fajokat a hagyományos kínai orvoslásban fájdalomcsillapító és hatásuk miatt használnak, többek közt a alkotóelemeként. A népi orvoslásban való felhasználásuk jelentősen csökkentette egyedszámukat. A nemzetség neve, Paris onnan ered, hogy minden növényi rész négyes alapszámú (lat. par = egyenlő), esetleg a görög mitológiai alak Pariszból. A nemzetség a közeli rokona, hagyományosan morfológiai jegyek alapján tesznek különbséget köztük: a Trillium fajainak virágai hármas alapszámúak, míg a Paris fajai 4–11-szirmúak. Egy újabb keletű analízis a Daiswa és Kinugasa nemzetségek fajait is a Paris alá sorolja, bár a génusz pontos leírása még vitatott. A Paris sensu stricto alá csak mintegy 11 faj tartozik. A nemzetség felosztása:
* Paris alnemzetség, három fajcsoporttal:
* Kinugasa fajcsoport (Tatew. & Sutô) Hara: egyetlen faj:
* Paris japonica (Franch. & Sav.) Franch. (Syn.: Kinugasa japonica (Franch. & Sav.) Tatew. & Suto, Trillidium japonicum Franch. & Sav.)
* Paris fajcsoport: 5 faj
* Axiparis fajcsoport H.Li: 5 faj
* Daiswa alnemzetség (Raf.) H.Li, öt fajcsoporttal:
* Dunnianae fajcsoport H.Li: 1 faj
* Paris dunniana H.Léveillé
* Euthyra fajcsoport (Salisbury) Franchet: 8 faj
* Marmoratae fajcsoport H.Li: 2 faj
* Fargesianae fajcsoport H.Li: 1 faj
* Paris fargesii Franchet
* Thibeticae fajcsoport H.Li: 1 faj:
* Paris thibetica Franchet A Paris nemzetségben két alnemzetség kb. kéttucatnyi faja található meg (A lista nincs fajsorokra osztva):
* Paris alnemzetség:
* Paris axialis H.Li: Szecsuan és Északkelet-Jünnan, 700-3000 méteren.
* Paris bashanensis F.T.Wang & Tang: Nyugat-Hupej és Szecsuan, 1400-4300 méteren.
* Paris dulongensis H.Li & Kurita: endemikus faj Északnyugat-Jünnanban 1500-1600 méteren.
* Paris forrestii (Takht.) H.Li: Mianmar, valamint egyes kínai tartományok: Délkelet-Tibet és Nyugat-Jünnan, 1900-3500 méteren.
* Paris incompleta M.Bieb.: Törökország, Grúzia.
* Paris japonica (Franch. & Sav.) Franch.: Japánból származik.
* Farkasszőlő (Paris quadrifolia L.): a legszélesebb körben elterjedt faj: Európa, Oroszország (Szibéria), Mongólia és néhány kínai tartomány: Észak-Hejlungcsiang és Észak-Hszincsiang.
* Paris rugosa H.Li & Kurita: endemikus faj Északnyugat-Jünnanban 1500-1700 méteren.
* Paris tetraphylla A.Gray: Északkelet-Ázsiában nő.
* Paris vaniotii H.Léveillé: Mianmar és a következő kínai tartományok: Kujcsou, Húnán, Jünnan.
* Paris verticillata M.Bieb.: Japán, Korea, Mongólia, Oroszország (Szibéria) és néhány kínai tartomány: Anhuj, Kanszu, Hopej, Hejlungcsiang, Jilin, Liaoning, Belső-Mongólia Autonóm Terület, Senhszi, Sanhszi, Északnyugat-Szecsuan, Csöcsiang 1100-3600 méteren.
* Daiswa alnemzetség: vastag rizómájuk van, az egyrekeszű magház parietális placentációjú, bogyószerű toktermésük van pozsgás magköpennyel. 12-16 faj tartozik ide:
* Paris birmanica (Takht.) H.Li & Noltie
* Paris cronquisti (Takht.) H.Li: Délnyugat-Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület, Kujcsou, Szecsuan, Délkelet-Jünnan 900-2100 méteren.
* Paris daliensis H.Li & V.G.Soukup: endemikus faj Nyugat-Jünnanban 2600 méter körül.
* Paris delavayi Franchet: Vietnám és néhány kínai tartomány: Kujcsou, Hupej, Húnán, Csianghszi, Szecsuan, Jünnan 1300-2000 méteren.
* Paris dunniana H.Léveillé: Kujcsou, Hajnan és Jünnan 1100 méter körül.
* Paris fargesii Franchet: Vietnam és néhány kínai tartomány: Kuangtung, Guangxi, Kujcsou, Hupej, Húnán, Csianghszi, Szecsuan, Jünnan 500-2100 méteren.
* Paris luquanensis H.Li: endemikus faj Észak-Közép-Jünnanban 2100-2800 méteren.
* Paris mairei H.Léveillé: Kujcsou, Nyugat-Szecsuan, Észak-Jünnan 1800-3500 méteren.
* Paris marmorata Stearn: Bhután, Észak-India, Nepál és néhány kínai tartomány: Szecsuan, Dél-Tibet, Jünnan 2400-2800 méteren.
* Paris polyandra S.F.Wang: endemikus faj Délnyugat-Szecsuanban 1200-1600 méteren.
* Paris polyphylla Sm.: Bhután, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Szikkim, Thaiföld, Vietnam, Tajvan és néhány kínai tartomány: Anhuj, Fucsien, Kanszu, Kuangtung, Guangxi, Kujcsou, Henan, Hupej, Húnán, Csiangszu, Csianghszi, Senhszi, Sanhszi, Szecsuan, Tibet, Jünnan, Csöcsiang 100-3500 méteren.
* Paris stigmatosa Shu-dong Zhang: hármas alapszámú virágokkal. Endemikus faj Kelet-Jünnanban 2500-2600 és 2900 méteren.
* Paris thibetica Franchet: Bhután, Mianmar, Szikkim és néhány kínai tartomány: Dél-Kanszu, Kujcsou, Szecsuan, Dél-Tibet, Északnyugat-Jünnan 1400-3800 méteren.
* Paris undulata H.Li & V.G.Soukup: endemikus faj Közép-Szecsuanban.
* Paris vietnamensis (Takht.) H.Li: Vietnam és néhány kínai tartomány: Guangxi és Jünnan, 1200-1900 méteren.
* Paris wenxianensis Z.X.Peng & R.N.Zhao: endemikus faj Dél-Kanszuban 1900-2400 méteren. (hu)
- A Paris a liliomvirágúak (Liliales) rendjébe tartozó zászpafélék (Melanthiaceae) családjának egyik növénynemzetsége. Kevesebb mint két tucat lágyszárú növényfaj tartozik ide: a legismertebb közülük a farkasszőlő (Paris quadrifolia). A Paris biodiverzitásának központja Kínában van, képviselőik Ázsiában és Európában őshonosak, erdők lágyszárú-szintjén vagy folyók melletti nedves helyeken fordulnak elő. Egyes Paris-fajokat a hagyományos kínai orvoslásban fájdalomcsillapító és hatásuk miatt használnak, többek közt a alkotóelemeként. A népi orvoslásban való felhasználásuk jelentősen csökkentette egyedszámukat. A nemzetség neve, Paris onnan ered, hogy minden növényi rész négyes alapszámú (lat. par = egyenlő), esetleg a görög mitológiai alak Pariszból. A nemzetség a közeli rokona, hagyományosan morfológiai jegyek alapján tesznek különbséget köztük: a Trillium fajainak virágai hármas alapszámúak, míg a Paris fajai 4–11-szirmúak. Egy újabb keletű analízis a Daiswa és Kinugasa nemzetségek fajait is a Paris alá sorolja, bár a génusz pontos leírása még vitatott. A Paris sensu stricto alá csak mintegy 11 faj tartozik. A nemzetség felosztása:
* Paris alnemzetség, három fajcsoporttal:
* Kinugasa fajcsoport (Tatew. & Sutô) Hara: egyetlen faj:
* Paris japonica (Franch. & Sav.) Franch. (Syn.: Kinugasa japonica (Franch. & Sav.) Tatew. & Suto, Trillidium japonicum Franch. & Sav.)
* Paris fajcsoport: 5 faj
* Axiparis fajcsoport H.Li: 5 faj
* Daiswa alnemzetség (Raf.) H.Li, öt fajcsoporttal:
* Dunnianae fajcsoport H.Li: 1 faj
* Paris dunniana H.Léveillé
* Euthyra fajcsoport (Salisbury) Franchet: 8 faj
* Marmoratae fajcsoport H.Li: 2 faj
* Fargesianae fajcsoport H.Li: 1 faj
* Paris fargesii Franchet
* Thibeticae fajcsoport H.Li: 1 faj:
* Paris thibetica Franchet A Paris nemzetségben két alnemzetség kb. kéttucatnyi faja található meg (A lista nincs fajsorokra osztva):
* Paris alnemzetség:
* Paris axialis H.Li: Szecsuan és Északkelet-Jünnan, 700-3000 méteren.
* Paris bashanensis F.T.Wang & Tang: Nyugat-Hupej és Szecsuan, 1400-4300 méteren.
* Paris dulongensis H.Li & Kurita: endemikus faj Északnyugat-Jünnanban 1500-1600 méteren.
* Paris forrestii (Takht.) H.Li: Mianmar, valamint egyes kínai tartományok: Délkelet-Tibet és Nyugat-Jünnan, 1900-3500 méteren.
* Paris incompleta M.Bieb.: Törökország, Grúzia.
* Paris japonica (Franch. & Sav.) Franch.: Japánból származik.
* Farkasszőlő (Paris quadrifolia L.): a legszélesebb körben elterjedt faj: Európa, Oroszország (Szibéria), Mongólia és néhány kínai tartomány: Észak-Hejlungcsiang és Észak-Hszincsiang.
* Paris rugosa H.Li & Kurita: endemikus faj Északnyugat-Jünnanban 1500-1700 méteren.
* Paris tetraphylla A.Gray: Északkelet-Ázsiában nő.
* Paris vaniotii H.Léveillé: Mianmar és a következő kínai tartományok: Kujcsou, Húnán, Jünnan.
* Paris verticillata M.Bieb.: Japán, Korea, Mongólia, Oroszország (Szibéria) és néhány kínai tartomány: Anhuj, Kanszu, Hopej, Hejlungcsiang, Jilin, Liaoning, Belső-Mongólia Autonóm Terület, Senhszi, Sanhszi, Északnyugat-Szecsuan, Csöcsiang 1100-3600 méteren.
* Daiswa alnemzetség: vastag rizómájuk van, az egyrekeszű magház parietális placentációjú, bogyószerű toktermésük van pozsgás magköpennyel. 12-16 faj tartozik ide:
* Paris birmanica (Takht.) H.Li & Noltie
* Paris cronquisti (Takht.) H.Li: Délnyugat-Kuanghszi-Csuang Autonóm Terület, Kujcsou, Szecsuan, Délkelet-Jünnan 900-2100 méteren.
* Paris daliensis H.Li & V.G.Soukup: endemikus faj Nyugat-Jünnanban 2600 méter körül.
* Paris delavayi Franchet: Vietnám és néhány kínai tartomány: Kujcsou, Hupej, Húnán, Csianghszi, Szecsuan, Jünnan 1300-2000 méteren.
* Paris dunniana H.Léveillé: Kujcsou, Hajnan és Jünnan 1100 méter körül.
* Paris fargesii Franchet: Vietnam és néhány kínai tartomány: Kuangtung, Guangxi, Kujcsou, Hupej, Húnán, Csianghszi, Szecsuan, Jünnan 500-2100 méteren.
* Paris luquanensis H.Li: endemikus faj Észak-Közép-Jünnanban 2100-2800 méteren.
* Paris mairei H.Léveillé: Kujcsou, Nyugat-Szecsuan, Észak-Jünnan 1800-3500 méteren.
* Paris marmorata Stearn: Bhután, Észak-India, Nepál és néhány kínai tartomány: Szecsuan, Dél-Tibet, Jünnan 2400-2800 méteren.
* Paris polyandra S.F.Wang: endemikus faj Délnyugat-Szecsuanban 1200-1600 méteren.
* Paris polyphylla Sm.: Bhután, India, Laosz, Mianmar, Nepál, Szikkim, Thaiföld, Vietnam, Tajvan és néhány kínai tartomány: Anhuj, Fucsien, Kanszu, Kuangtung, Guangxi, Kujcsou, Henan, Hupej, Húnán, Csiangszu, Csianghszi, Senhszi, Sanhszi, Szecsuan, Tibet, Jünnan, Csöcsiang 100-3500 méteren.
* Paris stigmatosa Shu-dong Zhang: hármas alapszámú virágokkal. Endemikus faj Kelet-Jünnanban 2500-2600 és 2900 méteren.
* Paris thibetica Franchet: Bhután, Mianmar, Szikkim és néhány kínai tartomány: Dél-Kanszu, Kujcsou, Szecsuan, Dél-Tibet, Északnyugat-Jünnan 1400-3800 méteren.
* Paris undulata H.Li & V.G.Soukup: endemikus faj Közép-Szecsuanban.
* Paris vietnamensis (Takht.) H.Li: Vietnam és néhány kínai tartomány: Guangxi és Jünnan, 1200-1900 méteren.
* Paris wenxianensis Z.X.Peng & R.N.Zhao: endemikus faj Dél-Kanszuban 1900-2400 méteren. (hu)
|
