Property Value
dbo:abstract
  • A Parker Solar Probe, rövidítve PSP (magyarul: Parker napszonda), korábban Solar Probe+ vagy Solar Probe Plus amerikai űrszonda, melyet 2018. augusztus 12-én indított a NASA a Nap légkörének tanulmányozására. A NASA első űreszköze, amelyet élő személyről, asztrofizikusról neveztek el. Az űrszondát a Nap közelébe a Vénusz segítségével, hintamanőverekkel juttatják el, hét megközelítés során egyre közelebb kerülve az égitesthez. A program megvalósítása 2008-ban „A” előkészítő fázisban volt. A legnagyobb megközelítés alkalmával mintegy 6 millió km-re lesz a Nap felszínétől (ez a Nap sugarának kb. 4-szerese). A szonda 11 cm vastag és 2,4 m átmérőjű szén-kompozit hővédő pajzsának ki kell bírnia az 1400 °C fokos hőmérsékletet és a Nap közelségéből adódó rendkívül erős sugárzást. A szondát érő sugárzás itt kb. 500-szor erősebb, mint ami a Föld körül keringő szondákat éri. A szonda tömege 612 kg. A szonda energiaellátását napelemmel oldják meg, amit a hővédő pajzs mögé lehet mozgatni, ha a sugárzás túl erős lenne. A perihéliumban a Nap átmérője 23-szorosa a Földről látszónak. A kutatókat hosszú ideje foglalkoztatja két kérdés a Nappal kapcsolatban, amikre eddig nem találtak választ: a napkorona túl magas hőmérséklete és a napszél felgyorsulása. (hu)
  • A Parker Solar Probe, rövidítve PSP (magyarul: Parker napszonda), korábban Solar Probe+ vagy Solar Probe Plus amerikai űrszonda, melyet 2018. augusztus 12-én indított a NASA a Nap légkörének tanulmányozására. A NASA első űreszköze, amelyet élő személyről, asztrofizikusról neveztek el. Az űrszondát a Nap közelébe a Vénusz segítségével, hintamanőverekkel juttatják el, hét megközelítés során egyre közelebb kerülve az égitesthez. A program megvalósítása 2008-ban „A” előkészítő fázisban volt. A legnagyobb megközelítés alkalmával mintegy 6 millió km-re lesz a Nap felszínétől (ez a Nap sugarának kb. 4-szerese). A szonda 11 cm vastag és 2,4 m átmérőjű szén-kompozit hővédő pajzsának ki kell bírnia az 1400 °C fokos hőmérsékletet és a Nap közelségéből adódó rendkívül erős sugárzást. A szondát érő sugárzás itt kb. 500-szor erősebb, mint ami a Föld körül keringő szondákat éri. A szonda tömege 612 kg. A szonda energiaellátását napelemmel oldják meg, amit a hővédő pajzs mögé lehet mozgatni, ha a sugárzás túl erős lenne. A perihéliumban a Nap átmérője 23-szorosa a Földről látszónak. A kutatókat hosszú ideje foglalkoztatja két kérdés a Nappal kapcsolatban, amikre eddig nem találtak választ: a napkorona túl magas hőmérséklete és a napszél felgyorsulása. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 348441 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 6184 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23876445 (xsd:integer)
prop-hu:célégitest
prop-hu:date
  • 20161118011501 (xsd:decimal)
prop-hu:indításDátuma
  • 2018 (xsd:integer)
prop-hu:kép
  • Parker Solar Probe.jpg (hu)
  • Parker Solar Probe.jpg (hu)
prop-hu:képaláírás
  • A Solar Probe + (hu)
  • A Solar Probe + (hu)
prop-hu:küldetésTípusa
prop-hu:küldetésVége
  • 2022 (xsd:integer)
prop-hu:név
  • Parker Solar Probe (hu)
  • Parker Solar Probe (hu)
prop-hu:url
prop-hu:weboldal
  • solarprobe.gsfc.nasa.gov (hu)
  • solarprobe.gsfc.nasa.gov (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Parker Solar Probe (hu)
  • Parker Solar Probe (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of