| dbo:abstract
|
- A Paul Bunyan Benjamin Britten kórus-operettje. A szövegkönyvet W. H. Auden írta egy amerikai legenda alapján New York-i tartózkodásuk idején. Auden szövege tárgyául a Paul Bunyan-legendát választotta. Ez az óriás favágó, aki – a legenda szerint – negyvenkét fejszenyél magas volt, és azzal szórakozott, hogy szarvai közé bagót tekert, egyike lehetett azoknak az amerikai vadonban dolgozó pioníroknak, akik a civilizáció nyugatra terjedése számára utat vágtak az őserdőben. Auden szerint Amerika az egyetlen ország, amelyben az ipari forradalom után is termettek mítoszok, s ami ezt a legendát illeti, ez nem csupán amerikai, hanem – a mélyén meghúzódó tartalmat tekintve – általános érvényű. Auden úgy értelmezte Bunyant, mint „egy olyan nép kollektív tudatának kivetítődését, amelyiknek küldetése mindenekelőtt abban állt, hogy fizikai erővel legyen úrrá a természeten”. Azt szerette volna, hogy az operett „tömörített tündérmese formájában mutassa be egy földrész fejlődését a Bunyan születése előtti őserdőtől a telepesekig és a föld megműveléséig, aminek bekövetkeztével Bunyan búcsút mond, mert rá ott már nincs szükség többé, más lett az emberek feladata: most már jólétet kell teremteniök azon a földön, amelyet az úttörők lakhatóvá tettek számukra.” A Paul Bunyan bemutatója 1941. május 5-én volt, a Columbia Egyetem Columbia színtársulata játszotta egyhetes sorozatban, az egyetem zenei tanszékének, valamint a New York-i Schola Cantorumnak közreműködésével. Finanszírozását az Alice M. Ditson Alap adománya segítségével oldották meg. A rendező volt, a karmester . (hu)
- A Paul Bunyan Benjamin Britten kórus-operettje. A szövegkönyvet W. H. Auden írta egy amerikai legenda alapján New York-i tartózkodásuk idején. Auden szövege tárgyául a Paul Bunyan-legendát választotta. Ez az óriás favágó, aki – a legenda szerint – negyvenkét fejszenyél magas volt, és azzal szórakozott, hogy szarvai közé bagót tekert, egyike lehetett azoknak az amerikai vadonban dolgozó pioníroknak, akik a civilizáció nyugatra terjedése számára utat vágtak az őserdőben. Auden szerint Amerika az egyetlen ország, amelyben az ipari forradalom után is termettek mítoszok, s ami ezt a legendát illeti, ez nem csupán amerikai, hanem – a mélyén meghúzódó tartalmat tekintve – általános érvényű. Auden úgy értelmezte Bunyant, mint „egy olyan nép kollektív tudatának kivetítődését, amelyiknek küldetése mindenekelőtt abban állt, hogy fizikai erővel legyen úrrá a természeten”. Azt szerette volna, hogy az operett „tömörített tündérmese formájában mutassa be egy földrész fejlődését a Bunyan születése előtti őserdőtől a telepesekig és a föld megműveléséig, aminek bekövetkeztével Bunyan búcsút mond, mert rá ott már nincs szükség többé, más lett az emberek feladata: most már jólétet kell teremteniök azon a földön, amelyet az úttörők lakhatóvá tettek számukra.” A Paul Bunyan bemutatója 1941. május 5-én volt, a Columbia Egyetem Columbia színtársulata játszotta egyhetes sorozatban, az egyetem zenei tanszékének, valamint a New York-i Schola Cantorumnak közreműködésével. Finanszírozását az Alice M. Ditson Alap adománya segítségével oldották meg. A rendező volt, a karmester . (hu)
|
