| dbo:abstract
|
- Paul Keres (Narva, 1916. január 7. – Helsinki, 1975. június 5.) észt sakknagymester, Észtország négyszeres, a Szovjetunió háromszoros bajnoka, csapatban hétszeres, egyéniben hatszoros olimpiai aranyérmes, csapatban és egyéniben háromszoros Európa-bajnok, sakkszakíró, teoretikus, a sakkfeladványszerzés mestere. 1938-ban megnyerte az AVRO-tornát, ezzel jogot szerzett arra, hogy páros mérkőzésen megvívjon a regnáló sakkvilágbajnokkal, Alekszandr Aljechinnel. A világbajnoki páros mérkőzés előkészületei megkezdődtek, de a második világháború, majd Aljechin halála miatt az összecsapásra sohasem került sor. A háború után nyolcszor játszhatott a világbajnokjelöltek tornáján, és további négy alkalommal maradt le a világbajnokkal való megmérettetésről, amikor közvetlenül a világbajnok kihívója mögött végzett. A versenyeredményei alapján a 20. század egyik legjobb sakkozója volt, sokan a legerősebb sakkjátékosnak tartják azok között, akik sohasem lettek világbajnokok. „A sakk koronahercege” néven is emlegették. Észtországban már életében nemzeti hősként tisztelték. Halála után több városban neveztek el róla utcát, emeltek neki szobrot, és az euró bevezetéséig az ő arcképe díszítette az észt ötkoronás bankjegyet. 2014-ben a World Chess Hall of Fame tagjai sorába választották. Születésének 100. évfordulóját, 2016-ot a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) Paul Keres évének nyilvánította. (hu)
- Paul Keres (Narva, 1916. január 7. – Helsinki, 1975. június 5.) észt sakknagymester, Észtország négyszeres, a Szovjetunió háromszoros bajnoka, csapatban hétszeres, egyéniben hatszoros olimpiai aranyérmes, csapatban és egyéniben háromszoros Európa-bajnok, sakkszakíró, teoretikus, a sakkfeladványszerzés mestere. 1938-ban megnyerte az AVRO-tornát, ezzel jogot szerzett arra, hogy páros mérkőzésen megvívjon a regnáló sakkvilágbajnokkal, Alekszandr Aljechinnel. A világbajnoki páros mérkőzés előkészületei megkezdődtek, de a második világháború, majd Aljechin halála miatt az összecsapásra sohasem került sor. A háború után nyolcszor játszhatott a világbajnokjelöltek tornáján, és további négy alkalommal maradt le a világbajnokkal való megmérettetésről, amikor közvetlenül a világbajnok kihívója mögött végzett. A versenyeredményei alapján a 20. század egyik legjobb sakkozója volt, sokan a legerősebb sakkjátékosnak tartják azok között, akik sohasem lettek világbajnokok. „A sakk koronahercege” néven is emlegették. Észtországban már életében nemzeti hősként tisztelték. Halála után több városban neveztek el róla utcát, emeltek neki szobrot, és az euró bevezetéséig az ő arcképe díszítette az észt ötkoronás bankjegyet. 2014-ben a World Chess Hall of Fame tagjai sorába választották. Születésének 100. évfordulóját, 2016-ot a Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) Paul Keres évének nyilvánította. (hu)
|
