| dbo:abstract
|
- A pentóz-foszfát út, más néven út vagy út a legtöbb állati szövetben megtalálható. A legtöbb állati szövetben a lebontása a glikolízis folyamatában alakul át piruváttá (piroszőlősav), amely a citromsavciklusban alakul tovább és a citromsavciklusban termelődött NADH+H+ és folytatja az útját a felé, amelynek a végeredménye az ATP. De egyes szövetekben a glükóz-6-foszfát átalakulása nem a glikolízis felé, hanem az úgynevezett pentóz-foszfát-út felé megy. Ezen az útvonalon a glükóz-6-foszfátból oxidációs reakciókon keresztül pentóz-foszfátok keletkeznek. Ebben az oxidatív útvonalban az elektronakceptor a NADP+, így -á alakul. A gyorsan osztódó sejtek, mint a vörös csontvelő, bőr, bélnyálkahártya és a tumorok, használják nagy mennyiségben a pentózokat, amely esetünkben a ribóz-5-foszfát, azért, hogy RNS-t, DNS-t, ATP-t, NADH-t, FADH2-t és koenzim-A-t állítsanak elő. Más szövetekben a pentóz-foszfát út esszenciális terméke nem a ribóz-5-foszfát, hanem az elektrondonor NADPH+H+, amely feltétlenül szükséges a reduktív bioszintézisekhez vagy az oxigén szabad gyökök (reaktív oxigénszármazékok, ROS) hatástalanításához. Azok a szövetek, amelyek intenzív zsírsavszintézist végeznek (máj, zsírszövet, laktáló emlő) vagy nagyon aktív koleszterin- vagy szteroidhormon-szintézist végeznek (máj, gonádok, mellékvesék) nagyon sok NADPH+H+-t igényelnek, ezt az igényt pedig a pentóz-foszfát-út elégíti ki.A vörösvértestek (vörösvérsejtek, eritrociták), a szemlencse és cornea (szaruhártya) közvetlen oxigén behatásnak vannak kitéve, amely oxigén szabad gyököket hoz létre, amelyek károsítják ezeket a sejteket, de a NADPH+H+ és a GSH (glutation) redukálják ezeket a szabad gyököket, így védik az oxidatív károsodásoktól a sejtek alkotórészeit, mint például a fehérjéket, lipideket és egyéb oxidációra érzékeny molekulákat. A pentóz-foszfát utat két nagy részre lehet osztani: oxidatív fázisra és nem oxidatív fázisra. (hu)
- A pentóz-foszfát út, más néven út vagy út a legtöbb állati szövetben megtalálható. A legtöbb állati szövetben a lebontása a glikolízis folyamatában alakul át piruváttá (piroszőlősav), amely a citromsavciklusban alakul tovább és a citromsavciklusban termelődött NADH+H+ és folytatja az útját a felé, amelynek a végeredménye az ATP. De egyes szövetekben a glükóz-6-foszfát átalakulása nem a glikolízis felé, hanem az úgynevezett pentóz-foszfát-út felé megy. Ezen az útvonalon a glükóz-6-foszfátból oxidációs reakciókon keresztül pentóz-foszfátok keletkeznek. Ebben az oxidatív útvonalban az elektronakceptor a NADP+, így -á alakul. A gyorsan osztódó sejtek, mint a vörös csontvelő, bőr, bélnyálkahártya és a tumorok, használják nagy mennyiségben a pentózokat, amely esetünkben a ribóz-5-foszfát, azért, hogy RNS-t, DNS-t, ATP-t, NADH-t, FADH2-t és koenzim-A-t állítsanak elő. Más szövetekben a pentóz-foszfát út esszenciális terméke nem a ribóz-5-foszfát, hanem az elektrondonor NADPH+H+, amely feltétlenül szükséges a reduktív bioszintézisekhez vagy az oxigén szabad gyökök (reaktív oxigénszármazékok, ROS) hatástalanításához. Azok a szövetek, amelyek intenzív zsírsavszintézist végeznek (máj, zsírszövet, laktáló emlő) vagy nagyon aktív koleszterin- vagy szteroidhormon-szintézist végeznek (máj, gonádok, mellékvesék) nagyon sok NADPH+H+-t igényelnek, ezt az igényt pedig a pentóz-foszfát-út elégíti ki.A vörösvértestek (vörösvérsejtek, eritrociták), a szemlencse és cornea (szaruhártya) közvetlen oxigén behatásnak vannak kitéve, amely oxigén szabad gyököket hoz létre, amelyek károsítják ezeket a sejteket, de a NADPH+H+ és a GSH (glutation) redukálják ezeket a szabad gyököket, így védik az oxidatív károsodásoktól a sejtek alkotórészeit, mint például a fehérjéket, lipideket és egyéb oxidációra érzékeny molekulákat. A pentóz-foszfát utat két nagy részre lehet osztani: oxidatív fázisra és nem oxidatív fázisra. (hu)
|
