| dbo:abstract
|
- A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj. A hullócsillagokat Szent LÅ‘rinc könnyeinek is nevezik. Az elsÅ‘ megfigyelések a Perseidákról kÃnai csillagászoknak köszönhetÅ‘en Kr.u. 36-ból származnak. Japán, kÃnai, koreai megfigyelések már a 8. és 9. században is elÅ‘fordultak, késÅ‘bb azonban a 12. század körül már csak szórványosan emlÃtik Å‘ket. Újkori újrafelfedezésük Adolphe Quetelet-nek köszönhetÅ‘, aki 1835-ben Brüsszelben Ãrta le elÅ‘ször, hogy az augusztusban elÅ‘forduló meteorok a Perseus csillagkép irányából sugárzódnak szét. A Perseidák elnevezés is innen eredeztethetÅ‘.A Perseidák szülőégitestje a 130 éves keringési idejű üstökös, ennek a bizonyÃtásául G.V. Schiaparelli számÃtásai szolgáltak alapul. Radiánsa a Perseus csillagkép területén van (innen kapta nevét), maximuma általában augusztus 12-re vagy augusztus 13-ra esik, függÅ‘en a naptárszámÃtástól. A köztudatban emiatt augusztust a hullócsillagok hónapjának is nevezik. A raj sok apró porszemcsébÅ‘l áll, melyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, a földfelszÃnt nem érik el. Megfigyelésükre legalkalmasabb az éjféltÅ‘l hajnalig terjedÅ‘ idÅ‘szak, ilyenkor láthatók legnagyobb számban. Amikor a Perseus csillagkép alacsonyan van a látóhatáron, a meteorok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszÃnű, vékony csÃk. Ezek megfigyelésére a 21-23 óra közötti idÅ‘szak alkalmas. (hu)
- A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj. A hullócsillagokat Szent LÅ‘rinc könnyeinek is nevezik. Az elsÅ‘ megfigyelések a Perseidákról kÃnai csillagászoknak köszönhetÅ‘en Kr.u. 36-ból származnak. Japán, kÃnai, koreai megfigyelések már a 8. és 9. században is elÅ‘fordultak, késÅ‘bb azonban a 12. század körül már csak szórványosan emlÃtik Å‘ket. Újkori újrafelfedezésük Adolphe Quetelet-nek köszönhetÅ‘, aki 1835-ben Brüsszelben Ãrta le elÅ‘ször, hogy az augusztusban elÅ‘forduló meteorok a Perseus csillagkép irányából sugárzódnak szét. A Perseidák elnevezés is innen eredeztethetÅ‘.A Perseidák szülőégitestje a 130 éves keringési idejű üstökös, ennek a bizonyÃtásául G.V. Schiaparelli számÃtásai szolgáltak alapul. Radiánsa a Perseus csillagkép területén van (innen kapta nevét), maximuma általában augusztus 12-re vagy augusztus 13-ra esik, függÅ‘en a naptárszámÃtástól. A köztudatban emiatt augusztust a hullócsillagok hónapjának is nevezik. A raj sok apró porszemcsébÅ‘l áll, melyek a földi légkörben nagy sebességük következtében felhevülnek és elégnek, a földfelszÃnt nem érik el. Megfigyelésükre legalkalmasabb az éjféltÅ‘l hajnalig terjedÅ‘ idÅ‘szak, ilyenkor láthatók legnagyobb számban. Amikor a Perseus csillagkép alacsonyan van a látóhatáron, a meteorok száma kisebb, de azok hosszabb utat tesznek meg a légkörben. Nyomuk gyakran többszÃnű, vékony csÃk. Ezek megfigyelésére a 21-23 óra közötti idÅ‘szak alkalmas. (hu)
|
| rdfs:comment
|
- A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj. A hullócsillagokat Szent LÅ‘rinc könnyeinek is nevezik. Az elsÅ‘ megfigyelések a Perseidákról kÃnai csillagászoknak köszönhetÅ‘en Kr.u. 36-ból származnak. Japán, kÃnai, koreai megfigyelések már a 8. és 9. században is elÅ‘fordultak, késÅ‘bb azonban a 12. század körül már csak szórványosan emlÃtik Å‘ket. Újkori újrafelfedezésük Adolphe Quetelet-nek köszönhetÅ‘, aki 1835-ben Brüsszelben Ãrta le elÅ‘ször, hogy az augusztusban elÅ‘forduló meteorok a Perseus csillagkép irányából sugárzódnak szét. A Perseidák elnevezés is innen eredeztethetÅ‘.A Perseidák szülőégitestje a 130 éves keringési idejű üstökös, ennek a bizonyÃtásául G.V. Schiaparelli számÃtásai szolgáltak alapul. (hu)
- A Perseidák az egyik legismertebb, fényes meteorokat és sűrű hullást produkáló meteorraj. A hullócsillagokat Szent LÅ‘rinc könnyeinek is nevezik. Az elsÅ‘ megfigyelések a Perseidákról kÃnai csillagászoknak köszönhetÅ‘en Kr.u. 36-ból származnak. Japán, kÃnai, koreai megfigyelések már a 8. és 9. században is elÅ‘fordultak, késÅ‘bb azonban a 12. század körül már csak szórványosan emlÃtik Å‘ket. Újkori újrafelfedezésük Adolphe Quetelet-nek köszönhetÅ‘, aki 1835-ben Brüsszelben Ãrta le elÅ‘ször, hogy az augusztusban elÅ‘forduló meteorok a Perseus csillagkép irányából sugárzódnak szét. A Perseidák elnevezés is innen eredeztethetÅ‘.A Perseidák szülőégitestje a 130 éves keringési idejű üstökös, ennek a bizonyÃtásául G.V. Schiaparelli számÃtásai szolgáltak alapul. (hu)
|
